Gr. Migazzi bukása.
443Gr. Migazzi bukása.
A ketrecz-ügy áldozatot követelt és gr. Migazzi Vilmos, semhogy a vármegye önkormányzatával szemben állást foglaljon és az alispánt felelősségre vonja, a tisztikar tekintélyét pedig feláldozza, maga magát áldozta föl. Október 30-án a korona gróf Migazzi Vilmost főispáni állásától felmentette.
A vármegye feljajdult. Mindenki átérezte, hogy itt ártatlan ember esett áldozatul. Az ellenzék tombolt és a nagy izgalomban csak egy ember volt, ki a helyzetet felismerte, maga gróf Migazzi Vilmos. Levelet írt (november 11-én) az alispánhoz és őt felkéri, hogy az ő sérelmi ügyét sem a tisztikar, sem a közgyűlés magáévá ne tegye, mert bár az ő legforróbb óhajtása, hogy ügyében a korona mielőbb jobb értesülést nyerjen, a megye közbenjárását igénybe venni nem akarja. Ez az ő utolsó kérése.
Gr. Migazzi Vilmos észrevette, hogy az ő esetét a politikai ellenzék akarja kiaknázni, hogy a felelősség elől kitérhessenek azok, kik az ő bukását okozták. A közgyűlés természetesen a kormányt okolja. Legbensőbb fájdalmát fejezi ki, hogy a felmentés, kegyet és elismerést ridegen kizáró, szokatlan módon történt. A miniszter értesítése a vármegyében hazafias aggodalmat és bizalmatlanságot kelt, a közgyűlés óhajtja „vajha Ő Felsége úgy a szóban levő ügyben, valamint jövőre minden hasonlóban jobb értesülést nyerne.”* Előkelő küldöttség viszi a búcsuiratot a volt főispánhoz, mondhatjuk, hogy a törvényhatósági bizottság szine-java. A közgyűlés elhatározza, hogy volt főispánja arczképét tanácsterme számára megfesteti.
1874 november 17-én 72. sz. Kgy. h.
Migazzi Vilmos grófnak Barabás Miklós művész által megfestett életnagyságú arczképét 1875 június 10-én leplezték le ünnepélyesen. Gróf Migazzi Vilmost küldöttség hívja meg az ünnepélyre, az ünnepi beszédet Kelecsényi Rafael mondja, a tisztikar nevében Katona Gyula főjegyző mond köztetszéssel fogadott üdvözlő beszédet.
