Országos ügyek.
Országos ügyek.
Mély kegyeletet tanúsít mindenkor, midőn alkalma van megemlékezni az 1848/49. évi szabadságharcz nagy mozzanatairól és azokról a hősökről, kik abban a dicső korszakban résztvettek. Így tekintélyes küldöttsége által résztvett gróf Batthyány Lajosnak, Magyarország első miniszterelnökének 1870 június 9-én rendezett temetésén, mert „azon meggyőződésben van, hogy míg a szabadság, a szabad eszmék és az ezekért vívott nagy és nemes küzdelmek emlékezetben tartatnak e drága földön, melyet Magyarországnak neveznek, míg a hazáért a legbecsesebbet is áldozni kész szilárd jellem, igaz hazafi hűség és egyéb polgárerények becsben állanak az emberiségnél, addig Batthyány Lajos emléke s vértanúi nagy áldozattétele elenyészni nem fog.”*
1870 május 24-én 88. sz.
A nagysallói fényes győzelem emlékét megörökítendő, egy emlékoszlop felállítását már az 1861. évben kezdi el, 1868-ban a hazafias czél érdekében országos gyűjtést rendez s azt kitartással folytatja.*
1868 augusztus 27-én 247. sz. a. Kgy. hat.
433Hazafias és előkelő gondolkozására vall, hogy míg két vármegyebeli iparos kérelmét, kik még az 1848/49. évi szabadságharcz idejéből a nemzetőrség felszerelésére szállított bőr- és vasárú árának kiegyenlítéséért folyamodtak, a belügyminiszter még figyelembe sem vette, a közgyűlés kijelenti, hogy azt a tartozást Barsmegye adósságának tekinti és ki is fizeti.*
Kgy. 1871 június 14. 60. sz.
A honvédelmi miniszterhez intézett feliratában kéri, hogy a Ludovika Akadémia eredeti rendeltetésének visszaadassék.* Egyidejűleg feliratot intéz ugyancsak a honvédelmi miniszterhez a honvédelmi rendszernek és azzal kapcsolatban a hadseregnek nemzeti alapra leendő állítása iránt, mert rendíthetetlen meggyőződése, hogy az ország jövő nagyságának, a korona hatalmának és fényének, a monarchia biztonságának érdeke a honvédelemnek nemzeti alapon való szervezését igényli.*
1868 márczius 2-án 16. sz.
1868 márczius 2-án 21. sz.
Midőn Dobay József m. kir. honvédezredes ezredessé történt kineveztetését a vármegyének bejelenti és támogatását kéri, a vármegye közgyűlése a kért támogatást készségesen azért adja meg, mert az annyi kegyelettel ápolt honvédségi intézmény feltámadása felett hazafiúi örömöt érez.*
1869 június 14-én 151. sz.
Végre közvetetlen informáló befolyást gyakorol a népnevelés nagy érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszterre akkor, midőn Mácsai Lukácsot kir. tanfelügyelőnek ajánlja.* Ennek az ajánlásnak volt is eredménye, mert a javaslatba hozott kinevezés tényleg megtörtént.
1869 január 11-én 66. sz.
Igazsága tudatában erélye nyilatkozik meg 1870 márczius 7-én a katonabeszállásolás által a vármegyén ejtett sérelem miatt és a honvédelmi miniszter ellen, kinek késedelmes rendelkezése „a megye téli elszállásolási szándéklatainak kijátszására alkalmat nyújtott”, az országgyűlés képviselőháza előtt panaszt emel. Feliratot intéz a képviselőházhoz, hasson oda, hogy a képviselők az országos űléseket pontosan látogassák.* Óhajtja az összeférhetetlenségi törvény megalkotását.*
1868 márczius 2-án 34. sz.
1868 márczius 2-án 38. sz. a Kgy. hat.
Az új korszak, mely természetszerűleg az országos szolgálat számára a vármegye jeleseinek sorából választotta ki az alkalmas erőket, áldozatot követelt a vármegyétől. Matyasovszky Lipót másodalispán, ítélőtáblai kir. bíróvá kineveztetvén, 1869 június 14-én alispáni tisztéről lemond. A közgyűlés őszinte „Isten hozzád”-dal vesz tőle búcsut és nyomban megválasztja másodalispánjának Gaál Alajos kir. tanácsost, a vármegyének a provizorium alatt volt első alispánját.
