A járások újjászervezése.
A járások újjászervezése.
Az 1883. évi szervezés a vármegyék öt járásának határait újonnan szabályozza. Okot erre a verebélyi járás adott, melynek lakossága számban csekély volt arra, hogy egy kir. járásbíróságnak elég területi hatáskört adjon. A járásbíróság tehát veszélyben volt; a vármegye úgy segítet a helyzeten, hogy a verebélyi járás területét kibővítette. A területi szervezés szerint:
A vármegye területe 3 rendezett tanácsú város, mint önáló közigazgatási hatóságon kívűl 5 szolgabírói járásra oszlik.
A szolgabírói járások elnevezése a székhelyek megjelölésével következőleg állapíttatik meg:
1. Garam-szent-kereszti járás, székhely Bars-Szent-Kereszt.
2. Lévai járás, székhely Léva.
3. Aranyos-maróti járás, székhely Aranyos-Marót.
4. Oszlányi járás, székhely Oszlány.
5. Verebélyi járás, székhely Verebély.
Új nevet kapott tehát a garami járás, mely garam-szent-kereszti járás elnevezést nyert és a kistapolcsányi járás, mely nevét a vármegye székhelyétől nyerte.
Az öt szolgabírói járás közül a verebélyi járásnak kibővítése szükségessé válván, ennélfogva az eddig lévai járáshoz tartozott Alsó-Győröd, Felső-Győröd, Mohi, Alsó-Pél, Felső-Pél s Gyékényes községek, továbbá az aranyos-maróti (azelőtt kistapolcsányi) járáshoz tartozott: Zsitva-Újfalu, Nagy-Vezekény, Kis-Vezekény, Néved, Vörösvár községek a verebélyi szolgabírói járáshoz osztatnak be; nemkülönben a helyes arány elérése czéljából, az eddig garam-szent-kereszti (garami) járáshoz tartozott Orovnicza, Berzencze és Magosmart községek az aranyos-maróti (azelőtt kistapolcsányi) szolgabírói járáshoz csatoltatnak.*
1883 április 11-én 55. sz. a. Kgy. h.
