A körmöczi bányák sorsa.
A körmöczi bányák sorsa.
Körmöcz város, mely gazdaságát a XIII–XIV. században virágzott bányaüzemének köszönheti, a XVII. század elején a kincstárnak lesz adósává, azon reményben, hogy a bányászatnak el-elmaradozó áldása megtérül. Újra csalódott, adósságai fokozódtak s a város, hogy háztartása terhein enyhíthessen, az 1651. évben egyezségre lép a királyi bányakincstárral olyképen, hogy a város már majdnem húszezer forintra rúgó tartozása fejében, 3000 tallért fizet s a kincstári bányaüzemhez szükséges minden fát dijtalanul bocsát a kincstár rendelkezésére. A város törököt fogott, de ez nem eresztette ki többé. Hogy az elnyomatás századaiban ezt a várost mint akarta a császári kormány kivetkőztetni törvényes tulajdonából, hosszasan tartana itt elmondanunk s hogy a szabadságharcz lezajlása után ez a törvényen kívüli állapot még akútabbá lett, igazolja a kincstárnak – az akkori viszonyokat jellemző – az az eljárása, mely által önhatalmulag magára telekkönyveztette a város összes erdeinek tulajdonjogát.
Az ország alkotmánya visszaállíttatván, a kormány hajlandóságot mutatott a város sérelmeit orvosolni s kormánybiztosul az alkudozásokhoz Mailáth Istvánt küldötte ki.
Mailáth István lángeszére volt szükség, hogy ennek a több mint 200 év óta húzódó, elfajult, s törvénytelenségekkel szaturált perpatvarnak oly véget vethessen, hogy a város jogához tulajdont, a kincstár tulajdonához jogot nyerjen.
A békealkudozásokat a kincstár vérmes követelései már-már veszélylyel fenyegetik, ha Mailáth István gyors elhatározásával a kincstár képviselőjét le nem fegyverzi.
– Mily erdőterületre van szüksége, hogy a kincstári bányaüzem igényei kielégítést nyerjenek?
– Ötezer kat. holdra – felel a kincstár képviselője.
– Hol hasíthatná ki a város azon területet, melyre a kincstárnak szüksége van?
A város polgármestere sietett az erdőrészeket megnevezni.
– Ennélfogva, mint a kormány biztosa kijelentem, hogy a kincstár a megnevezett erdőrészeket tulajdonába átveszi, azokat 5000 holdnyi területben a város erdeiből kihasíttatja. Tessék megírni a szerződést.
Mire a kincstár képviselője – nem kívánjuk nevét feljegyezni – ámulatából 455magához tért, – a 250 éves ügy – befejezést nyert. Mailáth István a gordiusi csomót Stubnyán 1879. évi július hó 1-én vágta ketté. A kincstár elnyerte az 5000 hold erdőt s Körmöcz visszanyerte 17855 holdnyi területű birtokát. Mailáth István Caesarként jött, látott és győzött. A kir. kincstár elismeréssel fogadta rendelkezését, a város megváltójának tekintette.*
Somogyi Zs.: Magyarország főispánjainak albuma 1889.
A csapás ezt a fényes sikert követte.
