A körmöczi plébánia-templom veszedelme.
A körmöczi plébánia-templom veszedelme.
Az 1879. év utolsó napja* Körmöcz városra örökké emlékezetes marad, mert ekkor kezd a talaj sülyedni a város alatt. Kiknek a figyelmét e katasztrófa-szerű eset elkerülte, azoknak, hogy történetünket kellő világlatba helyezzük, emlékükbe idézzük, hogy Körmöcz már a XIII. században fényes virágzásnak indult bányaváros, melynek talaja a tárnák végtelen tömkelege által teljesen alá van aknázva. Az előbb említett napon Körmöcz város közönsége arra ébred, hogy megmozdult alatta a föld. A város atyái ép a városházán tanácskoztak, midőn berohan a plébánia-templom szolgája és jelenti, hogy a templom boltozatáról a vakolat hullani kezd. A talajsüppedés, melynek első tüneteit a templomszolga a nevezett év deczember 29. napján észlelte, oly erővel indult meg, hogy az azon évi szilveszter-esti szertartás a plébánián többé megtartható nem volt.*
Kriškó Pál: „A körmöczbányai vártemplom helyreállításának története”.
Kriškó idézett műve.
E közben 21 házon jelentkezett kisebb-nagyobb repedés, bizonyságáúl annak, hogy a főtér egész felső részének talaja mozgásban van.
A város tanácsa már deczember hó 30-án jelentést tett a főispánnak s kérte a kormányt, hogy a veszély elhárítása czéljából szakértő bizottságot nevezzen. 1880. évi január 3-án a kormánybiztosok, Mailáth István főispán, Péch Antal bányaigazgató, Zsigmondy Vilmos bányatanácsos Körmöczre érkeztek s munkálatukat megkezdették.
Mailáth István vezette a bizottság munkálatait s oly lelki elszántsággal vizsgálta meg a már összeomlani kezdő templomot, a sülyedni kezdő bányákat, a halál oly rideg megvetésével szállt alá a bányászok által is csak nagy küzdelemmel elérhető tárnák mélyébe, hogy viselkedése megdöbbenést, sikere csodálatot keltett.*
Somogyi Zs.: Magyarország főispánjainak albuma 1889.
