Az 1884-iki képviselőválasztás.
Az 1884-iki képviselőválasztás.
Az 1884. év meghozta a képviselőválasztás izgalmait. Az aranyosmaróti választó-kerületben gróf Migazzi Vilmos többé nem lépett fel. Nem akarta az 1881-iki nagy harczot megismételni és mivel megtudta, hogy gr. Keglevich István erős küzdelemre készül, a közbéke érdekében félre állott. Ő maga utal erre márczius 24-én, tehát még az országgyűlés feloszlatása előtt választóihoz intézett nyílt levelében, mely világot vet a három év előtti választásra is, melyben azt mondja: „lemondtam, hogy nevemet a párttusák eszközévé ne tegyem, lemondtam, mert eddig a közbizalomtól s nem küzdőpártok majoritásától bírtam mandátumot. Igaz, hogy utolszor történt megválasztásomkor nagy mérvet öltött a párt-mérkőzés, de ennek oka volt, hogy az ellenvélemény akkor lépett a küzdőtérre, midőn nekem már visszavonulni lehetetlenné vált. Ma nincs így.”
Gróf Migazzi tehát maga engedte át a tért gróf Keglevich Istvánnak, kinek munkája ez által a függetlenségi programmot valló Detrich Péterrel szemben nem volt nehéz.
Erősebb volt a mérkőzés, Léván, hol gróf Hunyady László és Konkoly-Thege Sándor állottak egymással szemben, mindkettő szabadelvű párti programmal. Újbányán ismét Kazy János lépett fel és nem volt ellenjelöltje.
461Szeptember 29-én tartották meg a választást. Léván gr. Hunyady László 1633 szavazattal győzött Konkoly-Thege Sándornak 1222 szavazata ellenében. Aranyos-Maróton gr. Keglevich István győzött 1536 szavazattal Detrich Péternek 617 szavazatával szemben. Újbányán a közfelkiáltással megválasztott Kazy Jánost ünnepelték.
Új választás volt Aranyos-Maróton 1886 február 26-án. Gr. Keglevich Istvánt ugyanis a Nemzeti szinház és a m. kir. Operaház intendánsává nevezték ki s e miatt az összeférhetlenségről szóló törvény alapján le kellett mondania. Egyhangúlag megválasztották, minden inczidens nélkül.
Migazzi Vilmos gróf pedig, kinek nyugvást nem ismerő lelke megpihenni nem bírt, új közgazdasági munkásságban keresett szórakozást. Megalakította az országos halászegyletet, mely elnökévé választotta. Résztvett a vízjogról és a halászatról szóló törvény előkészítésében, tőle ered a halászati törvényjavaslat első szövegezése. Halászati lapot alapított, mely három évig az ország gazdaközönségének figyelmét a halászatra irányította. Az ő sürgetéseire szervezték az országos halászati felügyelői intézményt, mely ma is sikerrel működik.
Ebben az időben egy megdöbbentő eset nagy fordulatot adott a vármegyei pártéletnek. Samassa Adolfot 1884 november 7-én gazdasági udvarából eszméletlen állapotban vitték haza. A súlyos beteg visszanyerte ugyan eszméletét, de lelke agilitását teljesen elvesztette. Élőhalott emberré lett. A Samassa család 1885 február hóban hagyta el végleg Barsmegyét. Ingatlanait eladták, a főtéri üzlet czégtáblája letünt és a czég eltüntével a Samassa-párt is széthullott, megszünt.
