Közegészségügy.
Közegészségügy.
A lévai közkórház eszméje dr. Brach Ferencz főorvosé, keresztül vitele Mailáth Istváné, ki Leidenfrost Lászlóval anyagi áldozatok árán is, a czél elérésében buzgólkodott.
A kórház megalkotására irányult mozgalom 1876. vége felé Léván indult meg. Az 1877-ik évben a talajegyengetést, anyaghordást foganatosították. 1878 tavaszán kezdődött az építkezés, mely őszig annyira haladt, hgy a falak födél alá kerültek. Ekkor pénz hiánya miatt akaratlanul szünet állott be és a vakolatlan falak másfél évnél tovább daczoltak az időjárással. 1880. tavaszán a kórházi egyesület által kölcsön adott 3000 forint segélylyel folyt az építkezés, mely egyéb segélyforrások hiányában az 1881. év őszén megfeneklett. Csak egy újabb szünet után lehetett hozzáfogni az 1882-ik év nyarán a padlózás és lépcső befejezéséhez, ajtó-, ablak-festéshez, üvegezéshez. Végre 1884. tavaszán egészen készen állott az épület.
Ennyi viszontagság után 1885. évi márczius hó 15-én nyílt meg a kórház, azon szőlőt termő, hosszú dombsor délnyugat felé tekintő lejtőjén, melynek tövén Léva városa fekszik. Négy holdas, jelenleg is már szépen fejlődő és évről-évre újabb ültetvényekkel gyarapodó sétakert közepén, a város por és füstje, a nemrég még mocsaras rétek párarétege felett, a Garam völgyében mindig érezhető légáramnak kitéve, alig lehetne e kórházat szebb és egészségügyi tekintetben alkalmasabb helyen elképzelni.
De az 1863. évben alapított aranyos-maróti közkórház sem akart a lévai közkórház által túlszárnyaltatni s azért évekig tartott készülődés után, végre 1886. év május havában megkezdte a főhomlokzat felépítését. Az építkezés 1887-ben befejezést nyert s a kórházat rendeltetésének átadták.
A közegészségügyi viszonyok megromlására jelentékenyen hatott egy lovas-ezrednek Galicziából a vármegyébe áttelepítése, mely a trachomát magával hozta. A ragályos szembetegségnek az ezred legénysége közötti elterjedtségéről a hatóság értesítve nem lett, ennélfogva a szükséges óvóintézkedéseket csak akkor foganatosíthatta, midőn a már elszállásolt katonaság betegségét a hatósági szakközegek, valamint a polgári hatósági és katonai vegyes 476szakbizottság kiderítették. Mivel pedig a betegség mérve és ragályossága iránt a polgári és katonai szakközegek között nézeteltérés merült fel, a belügyminiszter beavatkozását kellett kikérni.
A belügyminiszteri és katonai felülvizsgálat a vármegye álláspontját igazolta s a szembeteg legénységnek kórházi ellátása, a beteggyanus legénységnek elkülönítése iránt a szükséges intézkedések megtörténtek.*
1886 deczember 16-án 199. sz.
