A házi ipar.
A házi ipar.
A házi ipar Bars vármegye területén a multban kiváló szerepet játszott és nemcsak mint mellékfoglalkozás, hanem mint önálló keresetág is előmozdította a lakosság megélhetését, sőt vagyonosodását. Legjelentékenyebb, majdnem kézműiparszerűen űzött ipara a vármegyének a csipkeverés volt, a mely Körmöczbánya és vidéke lakosságának egyik igen jelentékeny keresetforrását alkotta. Ezt az iparágat a bányamívelés végett betelepített német lakosság hozta magával hazájából s 1604-ben annyira el volt terjedve, hogy a városi tanács a csipkeverő leányokat szükségesnek látta a csipkeveréstől eltiltani és szolgálat vállalására utasítani, hogy ez által a nagy cselédhiányon segítsen. Ezt a rendeletet a város 1759-ben meg is ismételte. A csipkeverés mindazonáltal egész 1870-ig virágzott és a gyártmányok igen kelendők voltak, de a finomabb és olcsóbb külföldi gyártmányok lassanként kiszorították a piaczról. Új lendületet van hivatva adni a csaknem megszünt csipkeverésnek, a körmöczbányai állami csipkeverő tanműhely, a mely 1884-ben állíttatott fel Sóvárott, honnét Hodrusbányára, majd ismét Körmöczbányára: Jánoshegyre helyeztetett át. A tanfolyam, melyre az elemi iskolát végzett, 12 éves kort betöltött leányok vétetnek fel: két év, s az iskola működése e régi házi iparág fellendülésében máris nyilvánul. A csipkeverésen kivül Bars vármegye lakosai még számos más házi iparágat űztek és – bár rendkivül lehanyatlott mértékben – még most is űznek. Egész községek századokon át gyakorolták a zsindelykészítést, faedények előállítását, a szénégetést, a szesz- 268és a pálinka-főzést és különösen a fürészáruk és faedények még távolabbi vidéken is jó piaczot találtak s Komárom, Esztergom, Érsekújvár, Vácz, Balassa-Gyarmat stb. piaczai barsmegyei faedénynyel és egyéb faárukkal voltak elárasztva. A szövőipar is helyet foglalt a házi ipar körében, azonban az e nemű készítmények már inkább csak a házi szükségletet fedezték. Felsőhámor lakosai ma is híres szénégetők, Kalacsna lakosai faeszközök készítésével és mészégetéssel foglalkoznak, Nemesoroszi lakosai régebben kocsikat és csónakokat készítettek, Körmöczön és vidékén pedig fapipákat készítettek a bányászok számára és Madarasalján még ma is piaczképes faárukat állítanak elő, melyek a vidéki vásárokon gyakran láthatók. Nagysárón a nép a Garamból aranyat mosott. Szkiczón ma is virágzó mészégetés van stb. A változó viszonyok természetesen más irányt adtak a lakosság foglalkozásának s ma már a házi ipar, ép úgy mint a kézműipar, hanyatló korát éli. A házi ipar egyes nemei azonban – mint azt látjuk – még most is gyakoroltatnak. Jánosréten, Kúnosvágáson, Jánoshegyen a csipkeverés még most is el van terjedve, sőt férfiak is foglalkoznak vele, a vászonszövés, szürposztó-készítés, gazdasági faeszközök és faedények készítése, a vármegye különösen hegyvidéki lakosságának ma is keresetet nyújt.
AZ ALSÓHÁMORI EZÜSTGYÁR.
Saját felv.
