A körmöczi czéhek és a mai állapot.
A körmöczi czéhek és a mai állapot.
Nagyon természetes, hogy az ipar fejlettsége itt is, mint az ország minden iparűző városában, magával hozta a chéhrendszer kifejlődését. A XV–XVII. században sok czéh alakult, melyeket a város számos jelentékeny kiváltsággal ruházott fel, míg viszont a czéhek a rendőri és városvédelmi teendőket részben, a tűzoltást pedig egészben magukra vállalták s a tűzoltás körüli teendők szabatosan, az illető iparágak jellegének megfelelően voltak az egyes czéhek között kiosztva.
Áttérve a körmöczbányai kiválóbb iparágak felsorolására, a következőket említjük fel: A mészárosok igen régi czéhe már 1481-ben hivatkozott jóval előbb megadott kiváltságaira. 1651-ben még 84 mester volt, 1770-ben már csak 13, most pedig 12 mészáros látja el a közönség szükségletét, mig a hentesek száma csak kettő. A pékek szintén önálló czéhet alkottak, habár 1773-ban már csak négy mestert találunk, míg most hat van. Fazekasok és kályhások azelőtt nagy számmal voltak Körmöczön s külön czéhet alkottak, ma azonban már egy fazekas sincs, kályhás pedig csak egy van. A kovácsoknak kezdetben önálló czéhük volt. Újabb szabályaik 1555-ből valók. Most csak négy kovács van a városban. A lakatosok 1579-ben közös czéhbe állottak a szíjgyártókkal, majd később a bádogosokkal. Most négy lakatosmester van a városban, míg a bádogos-mesterséget öt egyén űzi. A sárgarézöntők és harangöntők a XVII. és XVIII. században messze vidéken kedvelt iparczikkeket állítottak elő; most már csak egy réz- és harangöntő működik itt. A czínművesek 1579-ben más iparosokkal alkottak külön czéhet, ma ilyen iparos nincs Körmöczön. A puskaművesek szintén kihaltak, 1848/49-ben még volt kettő, a kik a szabadságharcz részére is készítettek fegyvereket. Az asztalosok a korábbi időkben híres iparosai voltak a városnak, annyira, hogy a körmöczi asztalosok nemcsak a vidékbeli városokból, hanem a Tiszántúlról is meghívásokat nyertek. Képfaragással is foglalkoztak és Wesselényi nádor 1644-ben egy képfaragót hívott Körmöczbányáról Zólyom-Lipcsébe. Most 12 asztalos-mester van a városban. Az ácsok 1570-ben igen jelentékeny czéhet alkottak, ma azonban csak egy ily mester van. A kerékgyártók száma három, a kádároké 5. A timárok és kordoványosok czéhe 1609-ben alakult. 1773-ban még 7 timár volt, ma csak három van. A szűcsök czéhe is nagyon régi. Újabb szabályaik 1575-ből valók. 1773-ban nyolcz mester volt, most csupán egy van. Keztyüsök is voltak Körmöczbányán; de ennek az iparágnak ma már egy képviselője sincs, ép ugy a nyereggyártók is végleg eltüntek. Takácsok többen voltak s külön czéhet alkottak. Ma ez az iparág sincs képviselve. A kékfestők száma kettőre apadt le. A kötélgyártás igen virágzó iparág volt és főleg a bányákban levő víz kiemelése czéljaira szükséges köteleket gyártották nagy mennyiségben. 1607-ben a kötélgyártók önálló czéhet alkottak, mely még 1759-ben is fennállott, ma azonban ez az iparág kihalóban van. Gombkötő 1773-ban öt volt, ma pedig már csak egy mester űzi ezt az iparágat. A szabók czéhe egyike volt a legrégiebbeknek és legtekintélyesebbeknek. 1531-ben már megújított czéhszabályzatot léptettek életbe. 1773-ban 12 magyar- és 5 német-szabó volt itt, míg ma összesen 12. A kalaposok czéhe 1697-ben alakult; de azután a magyar- és a német-kalaposok külön váltak. Ma csak két ilyen iparos van itt. A vargák czéhe, valószínűleg a legrégibb volt. 1467-ben erősítették meg egyik szabályzatukat, de nem a legrégibbet. 262Ma 24 czipészmester van a városban. A csizmadiák szintén tekintélyes számban voltak az iparosok között, ma pedig 15-en vannak. Az ötvösség – mint minden bányavárosban – úgy Körmöczön is virágzott. 1568-ban nyolcz aranyműves említtetik, 1773-ban azonban már csak négy, ma pedig csak kettő. Az ötvösséggel karöltve fejlődött a véső-ipar; 1621-ben Czobor Erzsébet grófnő egy körmöczi véső-mestert hívott Zólyomba. Most három mester foglalkozik ezzel az iparral. Könyvnyomda csak 1891 óta van itt és azelőtt nem volt, a mi – tekintve a főbányaváros lakosainak műveltségét – szinte feltünés számba menő jelenség. Kőnyomda három, fényképező műterem kettő van Körmöczbányán. A kőfaragók és kőmívesek egy czéhet alkottak, és hogy iparukat a kornak megfelelő tökéletességgel űzték, azt Körmöczbánya számos régi épülete tanúsítja. Ma csak négy kőmíves és egy kőfaragó van a városban. Az üvegesek 1579-ben több rokon-iparággal együtt alkottak czéhet. Számuk ma négy. A borbélyok szintén czéhbeli mesterek voltak; ma három borbély van a városban. Vendéglős kettő, korcsmáros 10 van ez idő szerint Körmöczbányán. A város kézműiparának multját és jelenét ezekben feltárva, felemlítjük még, hogy a czéhek megszünte után, 1884-ben létrejött a körmöczbányai ipartestület, de ez csak névleg állott fenn, míg az 1885-ben megalkotott polgári és iparoskör hasznos működést fejt ki. Ugyanígy a katholikus legényegylet, melyet 1891-ben Richter Antal segédlelkész és Bellaágh Aladár tanár alapítottak.
PETŐ ALBERT IPARTELEPE KISTAPOLCSÁNYNÁL.
Saját felvételünk
