Körmöczbánya.
Körmöczbánya.
Elsősorban említjük Körmöczbányát, melynek erdőterülete az 1893-ban foganatosított berendezés szerint 6 üzemosztályban kezeltetik. Fő-fanemei: a lucz, jegenye, fenyő és bükk, a melyeknek tenyésztése folytattatik, míg az erdei vörösfenyő, kőris, juhar és szil csak az eddigi alárendelt mennyiségben. Kísérlet történt azonban a sima fenyővel és a Douglas-fenyővel is és különösen az elsővel elég jó eredménynyel. 1896-ban a havasi fenyő magjából nevelt és átiskolázott néhány csemetét a magasabb fekvésű helyekre ültettek. A forda az A. B. és D. üzemosztályban száz évre van megállapítva és 20–20 éves forda-szakokra osztva. A C. üzemosztály, melynek a csuszamlások meggátlása a czélja, hogy a kiszállítás a vasúti pályatest érintése nélkül lehetővé váljék, 30 éves fordájú karácsonyfa-üzemosztályban kezeltetik, a mely eddig, úgyszólván, az egyedüli karácsonyfa-üzemosztály az egész országban. Az E. és F. üzemosztály, mely főkép felújított erdei fenyő, 50 éves fordára van beosztva. A vágásos gazdaságban a csemetekertekben nevelt csemeték felhasználásával: az ültetés, – a szálaló vágásokban: a természetes felújítás és alátelepítés, a karácsonyfa-üzemosztályban: ültetés és vetés alkalmaztatik. Az ehhez szükséges magot házilag termelik. A kopár területek befásítása tekintetében Körmöczbánya oly eredményt ért el, hogy 1894-ben a kormány által kitüzött nagy jutalmat (1000 frank aranyban) nyerte el.
A LÉVAI URADALOM GÉNYEI RÉPASZESZGYÁRA.
Saját felvételünk
A város erdők hozama 24·1 kat. hold és 8044 m3 fa; a karácsonfa-üzemosztályban 300 drb. karácsonyfa. A fatermelés, a fűrészüzem és az értékesítés házilag kezeltetik. A szálfatermelést vállalkozók végzik, a tűzifatermelés szakmányban eszközlik. Az épületfa, a zsindely- és tűzifa, raktárakból értékesíttetik. A fahozamból csak mintegy 2000 m3-t lehet mint haszonfát értékesíteni, mert a többit a város lakossága mint tűzifát fogyasztja el. A tönkfát műfűrészen dolgozzák fel, mely 1882-ben a zólyomvölgyi patakon épült, 18,000 frt költséggel. A melléktermények közül csak a luczkéreg ád némi hasznot, évenként átlag 300 frtot. A kőnyerés és a legeltetés alárendelt. Az erdei gyümölcsöket a város szegény lakossága gyűjti. Az alomszedés be van tiltva. Elemi csapások, rovarkárok ritkák. Nagyobb hótörés csak 1891/93 és 96-ban volt. A szállítási viszonyok kedvezők.
245Az itt tárgyalt barsmegyei erdőtesten kivül a városi erdőbirtok zöme Túrócz vármegyében fekszik. Ez a birtok három üzemosztályba van osztva. A város összes, 17,468·6 kat. hold kiterjedésű erdőbirtokának jövedelmezősége, a zárszámadási eredmény szerint, kb. 120,000 frt bevétel és kb. 43,000 frt kiadás, vagyis kb. 77,000 frt tiszta jövedelem, mely a nem jövedelmező ágaknál felmerülő költségek fedezésére szolgál.
