A Hont-Pázmán nemzetség.
A Hont-Pázmán nemzetség.
A Hont-Pázmán nemzetségből származott Sebes 1216-ban nyerte II. Endrétől Kosztolányt Nyitra vármegyében. (Wenzel XI., 135.) Ivánka pedig 1226-ban a vármegyével határos Ghymest (Fejér III., 2., 93.), fia András, kir. tárnokmester, 1255-ben azon Phys (Füss) helységbeli 20 eke földet adta vissza rokonának, Füssi Gyene fia Wichloonak, melyet ez a tatárpusztítás után neki két márkáért eladott. A nemzetségnek Ghymesen kivül még egy vára volt: Csernihrad, Velsicz és Zlatno határában. (Fejér, IV., 2., 362.) András tárnokmester, Béla herczeg udvarmestere (1256), IV. Béla királynak igen kedvelt embere 514volt. 1268-ban a szolgagyőri várjobbágyok Szencse nevű birtokára nyert királyi adományt. (Fejér, IV., 3., 431.) Fiai: Tamás (1275–95) nyitrai s barsi főispán és Miklós (1290–95), a Forgách család őse. Az ugyenezen nemzetségből leszármazott Welk fia Sándor, valamint Péter fiai Márton és Miklós 1294-ben elhalt rokonuknak, Athának birtokát, Geyn-t (jelenleg Génye puszta) az ugyane nemzetségből leszármazott Ders fia Tamásnak engedték át. Ennek az ágnak későbbi birtokviszonyai ismeretlenek.
A Hont-Pázmán nemzetségből származott Forgách család várát, Ghymest, 1311-ben Csák Máté foglalta el, azonban Róbert Károly hívei visszafoglalták, de a család tagjai ekkor Ó-Bars közelében, Koszmályban telepedtek meg, és az egész XIV. századon át ott tartózkodtak. A nemzetség több tagjai közül, egy 1349 július 11-én kelt oklevél szerint (Anj. okm. V. 300.) Födémesi Miklós fia, Miklós fia Sándor és István fiai Jákó és Péter Génye birtokosai. Az utóbbiak a Szuhai ágból származnak, melynek törzse Ráhói Jákó unokája, Szuhai II. Jákó (1544–60) volt.
Karácsonyi János művét véve alapul, a Hont-Pázmán nemzetségnek a vármegye területét közelebbről érdeklő két főágát, az egyes nemzetségek letelepedésének főhelye szerint véve, a következőleg csoportosíthatjuk:
I. Hontmegyei ágak: 1. Bozóki ág, melyből VIII. Miklós, az osgyáni Bakos család őse (1353–58), Pethő unokái János, Domonkos, Pongrácz, András és Lóránd (1343–66) az Osgyániak ősei. Tamás fiaitól származnak (1342–48) a Jánokiak és Vajdaiak. 2. Bényi ág. Ősei: I. Pongrácz testvére Amadé (1216), 3. Csalomjai ág, melyből a lessenyei ág őse: Miklós fia, II. Lampert (1265–1303), az egyházascsalomjai ágé Feliczián fia Lőrincz (1281), a kiscsalomjai, vagy kővári ágé: I. Miklós fia Pázmány (1270–1303), 4. Födémesi ág: Őse Jákó a XII. század második felében, kinek fia István, ezé II. Jákó (1259–81), unokája III. Jákó (1334–79), a Szuhay család őse I. Jákó másik fia Mocha, fia I. Miklós (1259), ennek fia Kövér Miklós, a Rákai és Velezdi Kövér család őse.
II. Bars–Nyitramegyei ágak: 1. A Forgách ág őse Iváncs, ennek fia I. Ivánka (1226–29), fia I. András (1293–97) 1. fia II. Miklós (1307) a Ghymesi Forgách család őse. 2. A szegi ág. Törzse ismeretlen. Első ismerős tagja Iván fia Benedek 1247-ben lép fel, a ki 1267-ben unokatestvéreivel, Ibrány fiaival Pázmánynyal és Györgygyel, Kálmán fiával Hun-nal, I. Ivánka fiával Mochával és Keménynyel, továbbá másodunokatestvéreivel Gyügye fia II. Amadéval, I. Amadé fia Lukácscsal, János fia Lászlóval és Mihály fia Dédácscsal együtt eladja Szeg (a Nyitra folyó mellett mai Malom-, Egyház- és Nagy-Szeg), továbbá Kucsa birtok egy harmadát. 3. Garadnai-Pogány ág: Törzse Miklós, kinek utóda Pogány István, küküllővári várnagy (1321–50), a nagyklopotivai Pogány család őse. 1. Szent-Györgyi-Cseklészi ág: Ebből Tamás (1202–1217) a Szentgyörgyi, testvére I. Pál a cseklészi ág őse.
