Birtokosok a XV. században, a mohácsi vészig.
521Birtokosok a XV. században, a mohácsi vészig.
A XV. században egész Mátyás király haláláig a birtokviszonyok tekintetében a következő nevezetesebb változások történtek: Zsigmond király 1429-ben Körmöczbányát Garai Miklós nádornak adományozta, Kisendrédi Lászlót pedig 1435-ben Kis-Endréd és Pohoban nevű birtokokba rendeli beiktatni. (Gróf Zichy okmt. VIII. 554.) Lévai Cseh Péter 1411 táján Zsemlért és Tolmácsot, 1429-ben Macskarévet és Ladányt, Lévai János pedig 1489-ben Mikolát foglalta el. Hrussót 1424-ben Zsigmond király Pelsőczi Bebeknek adományozván, Zsikava is az uradalomhoz csatoltatott. Későbbi ura ezenkivül Knezsicz, Maholány, Zsikava és Lehota helységeket csatolta a hrussói uradalomhoz, mely miatt a szent-benedeki apát 1468 július 25-én tiltakozott. (Knauz, i. m. 80.) Töttös László 1457-ben Kerekudvar helységet bírta, mely azonban az akkori lévai várnagy pusztításának volt kitéve. (Gróf Zichy okmt. IX. 539.) Bálványt még 1424-ben Deméndi Péter, János, Miklós és Theszéri László foglalták el, de ezeknek utódai, az elfoglalt birtokokat hosszú per után, 1497-ben a szent-benedeki apátságnak kénytelenek voltak visszaadni. Keszihóczi Dacsó 1465-ben elzálogosította kelecsényi és podluzsányi részbirtokait. A Lábatlan családbeliek 1466-ban Nagy-Sáró és Mikola birtokába iktattatnak. Lábatlan Gergely 1486-ban Hrussót nyerte Mátyás királytól adományul. (Botka, Oklt. LXXVII–IX.) A Lithassiak 1483 táján Kis-Derezslényt bírták zálogban a Derezslényiektől.
Mátyás király halálától egész a mohácsi vészig ismét számos birtok cserélt gazdát. Kis-Kálnát 1494-ben Bálványi János neje és ennek leányai, Marosfalvát pedig Marossi Péter végrendelete alapján, 1495-ben a szent-benedeki apátság szerzi meg. Lóthot 1495-ben szintén az apátság nyeri Ország Mihálytól. Lévai Zsigmond Harasztival 1508-ban nádori adományt nyer a magvaszakadt Endrédi Nagy család birtokaira. Körmöczbányát Lajos király 1522-ben nejének Máriának adta, a kitől azonban a Bethlenfalvi Thurzó család szerezte meg. 1506-ban Haraszti Ferencz Léva város és tartozékai zálogos birtokába iktattatik, Petroveczi Henczelffi István királyi ügyigazgató pedig ugyanez évben iktató parancsot nyer Nagy-Lóthra, (Botka, Oklt. LXXXVII–VIII. okl.), míg 1519-ben Nyir helységet zálogba veszi. Szentmihályi Thuróczi Miklós királyi itélőmester 1523-ban Nemcsény birtokát veszi át zálogba Dobraviczki Mihálytól. A Derzsényi, Váradi és a Páska családok javait Vihnyén, Selmeczbánya város vette meg 1508-ban. Végül Csulai János apát 1513-ban Vásárvidéken, Kosztolányon és Kameneczen több jobbágytelket vett zálogba, a Divék nembeli Jókuthi Osváthtól. (Knauz, i. m. 87.) Forgách Miklós 1518-ban Szencse birtokosa. (Botka, Oklt.)
