Építkezés.
Építkezés.
A barsmegyei tótok építkezése alig különbözik a magyarokétól. Házaik fő ismertető jele a garádos zsuptető. A falak is díszesebbek mint a magyaroknál, de a házak külseje és beosztása csaknem ugyanaz. A legtöbb helyen külön építik az istállót. Építkezési anyaguk a kő és vályog, de azért szórványosan akadnak oly tót községek is, hol gyakori a tégla, a vert fal, a fecskerakás, a favázas építkezés. A tornácz a legtöbb helyen szabad, de elvétve van fedett is. A csúcsfalak is szokásosak. A falak díszítése már nagyobb változatosságot mutat, mint a magyaroknál. Leginkább kék, sárga, piros és zöld színekkel festik a díszt, a mely épen csak sávok meghúzásából áll. Másutt a falat félméternyi magasságban feketére festik. Némely helyen a homlokzaton szobor-fülke van szentképpel, a csúcsfalon pedig kereszt. Az ablak-közöket és a deszkát vörös, kék, zöld, sárga színekkel díszítik, köztük virágdíszekkel is.
A kapuk deszkából készülnek. Itt-ott rácsosak is, de vannak olyanok is, melyek kő-oszlopokkal bírnak. A kapu felső ívén három kőgolyó nyugszik, oromzata vésett, piros, kék, sárga színekkel festett, jobbról-balról rendszerint a magyar korona van, ezek között vésett szalagban a tulajdonos neve és az építkezés évszáma. A kapu-oszlopok vésett és kifestett díszítésekkel vannak ellátva, melyek leginkább mértani ábrák: körök, félkörök, vagy szögek, némely helyen virágokkal együtt szerkesztve. Ezek a díszes kapuk különösen a jobbmódú tót vidékeken terjedtek el. A kutak kávásak és gémesek; kevesebb a kerekes. Előkertek is vannak, de nem minden községben.
