Ruházat.
Ruházat.
Bars vármegye tót vidékein szintén elég változatos a nép viselete. A férfiak fehér, szürke és barna halinát, vagy sötétszínű posztót használnak, a nők perkál, vagy kartonruhát, ritkábban selymet és bársonyt is. A férfiak felöltője a legtöbb helyen a fehér szűr, egyszerű vörös és kék kivarrással. De használnak szürke szűrt is, szintén vörös és kék szegélylyel, vagy egyszerű czifrasággal. Barna szűr divatos Koszoruson, fekete pedig Alsó- és Felsőzsadányon, Felsőtótin és Svábon, vörös, fehér és zöld kivarrással. Egyes helyeken bekecset, gubát, subát és ködment is hordanak. A subát és gubát rendszerint színes szegélylyel, vagy egyszerűbb kivarrással. A ködmen kivarrása, különösen Dobóberekalján, tulipántos. U. n. kosutkát viselnek Felsőapátin és Magasmarton.
A ruha-elnevezéseknél nagyon sok oly kifejezést találunk, melyet a magyarok és németek is használnak; ilyen a kaczabajka, lipityka, kaczika, kaczi, kabát, pruszlik, lajbli, szuknya, vizitke, otthonka (házi kabát), továbbá a németeknél is használatos kifejezések, mint kitla, holstuch (nyakkendő), unterczig (alsó kabát), fiertuska (kis kötény), pantofle (félczipő), pantel (szalag), sliffer (rövid kabátka). Természetes, hogy ezek az elnevezések leginkább oly vidékeken vannak használatban, a hol a különféle nyelvű községek egymással érintkeznek. Lábbeli legnagyobbrészt a sima szárú csizma, de azért bocskort is elég sűrűn hordanak. A módosabb vidékeken a fiatalabbak ránczos szárú csizmát is viselnek.
Hímzést a tót vidékeken a nők és leányok sok községben alkalmaznak. A használt színek rendesen vörös, kék, sárga és zöld, néhol azonban fekete és barna is. A fejkendőn, a főkötőkön, ingvállon és galléron arany és ezüst szálakkal hímeznek s egyes helyeken: Felsőbesenyőn, Határkelecsényen, Kiszelfalun, Oszlányon, Geletneken, Szénásfalun a mellényt is kivarrják.
Sok csipkedíszt alkalmaznak Mocsáron, Németin, Kovácsin, Csáradon, Geletneken, Szénásfalun, Apáthegyalján. Ékszer gyanánt leginkáb rikító 159üveggyöngyöket, különösen az ezüstözötteket fűzik nyaklánczba. Gyűrűket is viselnek, leginkább rézből, néhol azonban ezüstből is.
Érdekes a brogyáni népviselet, hol az idősebb férfi majdnem földig érő, egész sima, fehér darócz-szűrt visel, csupán fent vörös-zöld hajtókával, melyen a készítés évszáma van kivarrva, vagy ugyancsak majdnem földig érő bőrbundát, fehér, fekete és vörös bőr-kivarrással, fekete báránybőr prémszegélylyel. Az idősebb asszonyok rókaprémes bőrbundát viselnek, vörös, zöld és fehér bőrszegélylyel. A leányok sok-ránczú fehér pendelyt hordanak, elől-hátúl ránczos ingvállal, melynek kézelője ki van hímezve, derekukat széles, fehér öv veszi körül, nyakukon külön csipkegallért viselnek, mely különféle színekkel van kihímezve. A férfiak magas, levágott czukorsüveg alakú, keskeny karimájú kalapot viselnek.
Óbarson, mint általában e vidék tótjainál, a férfiak ruházata egészen magyaros. Érdekes az asszonyok fejdísze, mely különös alakú és sajátságosan horgolt vastag csipke. A felső derekat hosszabbra veszik, a szoknyát pedig a csípő alatt símán és feszesen viselik és ehhez varrják az ezer ránczú pendelyt.
ÓBARSI PARASZTHÁZ.
Saját felvételünk
