Házi ipar.
Házi ipar.
Számos helyen vesszőfonással, agyagiparral, csipkeveréssel és hímzéssel foglalkoznak. Ez által télen is munkához jutva, helyzetük javul.
A vesszőfonással foglalkozók jövedelmét, forgalmát a következő statisztika világítja meg:
Hány családfő
|
Évi termelés mennyisége
|
Értéke koronában
| ||
Újbars
|
kas és kosár
|
15
|
1000
|
900
|
Felsőapáti
|
kas és kosár
|
3
|
100
|
170
|
Malonya
|
kas és kosár
|
10
|
500
|
200
|
Kisfalud
|
kas és kosár
|
5
|
100
|
40
|
Marosfalva
|
kas és kosár
|
6
|
250
|
200
|
Kiskoszmály
|
kas és kosár
|
12
|
500
|
400
|
Hecse
|
kas és kosár
|
7
|
300
|
160
|
Felsőapáti
|
seprő.
|
2
|
4000
|
320
|
168Nagy mértékű az agyagipar előrehaladása, a mit legjobban e számok tűntetnek fel:
Hány családfő
|
Évi termelés mennyisége
|
Értéke koronában
| ||
Magasmart
|
fazekas tégla és cserépzsindely
|
64
|
12000
|
2400
|
Malonya
|
fazekas tégla és cserépzsindely
|
5
|
150000
|
2150
|
Kisfalud
|
fazekas tégla és cserépzsindely
|
6
|
250000
|
3500
|
Verebély
|
fazekas tégla és cserépzsindely
|
2
|
120000
|
1000
|
Szelezsény
|
fazekas tégla és cserépzsindely
|
20
|
468000
|
6084
|
A csipkeverés eltanulására Körmöczbányán csipkeverő iskolát állítottak fel. Közönséges női kézimunkák begyakorlására pedig nagy szolgálatokat tesz az aranyosmaróti női ipar-tanműhely, mert az innen kikerült tanulók széles körben terjesztik az itt nyert ismereteket. Sajnos azonban, hogy a gépcsipke mindinkább kiszorítja a kézzel vert csipkét. De így is még elég nagy az elkészített csipke mennyisége, különösen Jánoshegyen és Jánosrét vidékén, miáltal az ezzel foglalkozók mégis valami jövedelemre tesznek szert. A csipkeverés terén elért eredményt e táblázatos kimutatás tűnteti fel:
Hány családfő
|
Évi termelés mennyisége
|
Értéke koronában
| |
Körmöczbánya
|
5
|
800
|
140
|
Jánoshegy
|
10
|
1500
|
400
|
Jánosrét
|
30
|
5000
|
800
|
Vihnye
|
10
|
5000
|
640
|
A millenniumi kiállítás idején nagy feltűnést keltettek a barsmegyei tót hímzések is, melyekre szintén dr. Ruffy Pál hívta fel a nagy közönség figyelmét. Ezek kiállítás és mintázás tekintetében versenyeznek még a pöstyén-vidékiekkel is. Különösen a Kosztolányban, a Kis- és Nagyülésben lakók készítenek igen csinos, ízléses kézimunkákat.
A hímzés, a mit ma asztalterítőkön, futókon, tálczakendőkön, gyermekruhákon, kötényeken, női zubbonykákon látunk alkalmazva, a parasztnők viseletéből, az ingvállakból van merítve. Leginkább durva berlinert, vagy pamutot használnak e hímzésekhez, ritkábban selymet. E kézi-munkák nagy fantáziáról tanúskodnak, mert az egyes motivumok a természetből vannak ellesve és a saját szövésű vászonra hímezve. Így felhasználják a kerti rózsát csipkés leveleivel, a háromélű szegfűt, a többszirmú tulipánt és liliomot, a sokszögű szalmavirágot, fantasztikus szín-egybeállítással. Leginkább folyó-mintákat használnak, melyek ismétlődnek. Az asztalterítőkön, futókon, itt-ott már madár- és bogáralakokkal is találkozunk és különösen a díszesebb munkák egybeállításánál a mintázás igen gazdag. Kedvelt színeik a kék pirossal, a tisztán piros és a sárga, de újabb időben e színek különféle árnyalatait is használják.
Készítik a varrottasokat is. Ezeknek néhány jellemző vonása az idomokban van. Itt már cserepes virágok mellett egész csokor-kombinácziókat látunk kivarrva, de az idomok legnagyobb része szegletes. A virágok mellett lepkéket is alkalmaznak.
Czélszerű volna, ha e két hímzésnek a terjesztésére Bars vármegyében is oly egyesület alakulna, mint Pozsonyban. Kívánatos volna továbbá, ha mennél több helyen rendszeres iskolákat állítanának fel a hímzések begyakorlására és fejlesztésére. Így új keresetforráshoz jutna Barsmegye népe, mely józansága, szorgalma mellett megérdemli, hogy vele foglalkozzanak.
