Napszámosok.
Napszámosok.
A nép szeret dolgozni és a napszám-munkát keresi. E tekintetben jónak vélünk itt néhány adatot felsorolni a barsmegyei munkabérek illusztrálására:
Járás
|
Férfi napszám
|
Női napszám
|
Gyermek napszám
| |||||||||||||||||||||
tavaszi
|
nyári
|
őszi
|
téli
|
tavaszi
|
nyári
|
őszi
|
téli
|
tavaszi
|
nyári
|
őszi
|
téli
| |||||||||||||
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül |
ellá-
tás- sal |
ellá-
tás nél- kül | |
fillérekben
| ||||||||||||||||||||||||
Aranyos-
maróti |
100
|
150
|
150
|
190
|
100
|
150
|
70
|
100
|
70
|
90
|
85
|
110
|
70
|
90
|
50
|
70
|
48
|
70
|
60
|
80
|
48
|
70
|
–
|
–
|
Garamszent-
kereszti |
70
|
110
|
105
|
170
|
75
|
120
|
55
|
90
|
40
|
65
|
65
|
85
|
43
|
70
|
30
|
55
|
–
|
50
|
–
|
60
|
–
|
60
|
–
|
40
|
Lévai
|
90
|
125
|
120
|
180
|
90
|
125
|
50
|
68
|
60
|
79
|
90
|
130
|
60
|
79
|
40
|
53
|
48
|
66
|
65
|
80
|
48
|
66
|
–
|
48
|
Oszlányi
|
75
|
100
|
105
|
155
|
75
|
95
|
–
|
65
|
60
|
80
|
83
|
110
|
60
|
80
|
–
|
50
|
41
|
60
|
80
|
78
|
41
|
60
|
–
|
50
|
Verebélyi
|
55
|
91
|
100
|
155
|
64
|
102
|
40
|
75
|
39
|
74
|
67
|
114
|
45
|
83
|
31
|
57
|
23
|
51
|
40
|
74
|
37
|
55
|
20
|
44
|
Körmöczbá-
nya város |
150
|
200
|
180
|
220
|
170
|
220
|
100
|
140
|
50
|
90
|
50
|
90
|
50
|
90
|
40
|
60
|
–
|
–
|
20
|
30
|
20
|
30
|
–
|
–
|
Léva város
|
100
|
120
|
160
|
200
|
120
|
140
|
100
|
120
|
60
|
80
|
90
|
120
|
80
|
100
|
60
|
80
|
30
|
50
|
–
|
50
|
30
|
50
|
25
|
40
|
Újbánya
város |
80
|
120
|
100
|
160
|
80
|
120
|
80
|
120
|
40
|
80
|
40
|
80
|
40
|
80
|
40
|
80
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Vármegyei
átlag |
85
|
117
|
121
|
173
|
89
|
125
|
64
|
88
|
52
|
79
|
73
|
108
|
55
|
83
|
39
|
62
|
39
|
56
|
52
|
70
|
39
|
58
|
22
|
44
|
1899-ben volt
|
89
|
121
|
133
|
181
|
94
|
129
|
70
|
93
|
57
|
82
|
78
|
109
|
60
|
80
|
43
|
64
|
38
|
58
|
50
|
67
|
38
|
56
|
27
|
49
|
Meg kell jegyeznünk, hogy az aranyosmaróti járásban ellátásra reggel és uzsonnára kenyeret, ebédre levest és tésztát vagy főzeléket füstölt hússal, férfiak 2–2 deczi pálinkát, asszonyok és gyermekek a kenyérhez tejet, vagy aludttejet kapnak. Gyertyánfaélesmart vidékén napjában háromszor főtt ételt és háromszor 2–2, összesen 6 deczi pálinkát, Felsőzsadány környékén reggelire és uzsonnára kenyeret és pálinkát, a nők tejet, ebédre főzeléket és tésztát, vacsorára főzeléket, kenyeret és pálinkát.
Léva vidékén az ellátás a következő: reggelire és uzsonnára kenyér és pálinka, néha rántott-leves, aratáskor szalona, ebédre leves, vastag étel hússal, vacsorára vastag étel.
Oszlány vidékén a komenczió 6 hétre páronként 25 liter búza, 100 liter rozs, 100 liter árpa, 10 liter bab és kása és 5 korona. Férfiak 3, nők 2 deczi pálinkát kapnak napjára. Simony vidékén, szintén 6 hétre számítva, egy személyre 30 liter búza, 30 liter rozs, 30 liter árpa, 7 és 1/2 liter bab és 2 korona esik, naponta pedig 3–4 deczi pálinka.
167A verebélyi járásban az ellátás a következő: reggel kenyér és szalona, néhol hagyma, délben leves, főzelék gombóczczal és egy darab hús; uzsonnára kenyér és vacsorára leves és főzelék. A férfi munkások napjában háromszor 1–1 deczi pálinkát kapnak. Vacsorára néhol tésztát adnak.
Hasonló ellátásban részesülnek a munkások Körmöczbánya, Léva és Újbánya városok területén is. A mint ebből látható, táplálkozásuk sok helyütt még kedvezőbb, mint a saját tűzhelyüknél és a mi fő, munkaidejük alatt ez rendesen kijár, míg otthon a helyzet szerint gyakran lemondanak egyikről-másikról, sőt itt-ott nélkülöznek is.
Bars vármegyében a mezei munkát jobbára napszámban szokták végezni s csak helyenként, rendszerint a nagyobb uradalmaknál dolgoztatnak szakmányban. A munkásviszonyok azonban nem kielégítők, mert a megyebeliek, különösen nyáron, másutt keresnek munkát s így több helyen idegen munkásokkal kell dolgoztatni.
A szakmányban végzett földmunkáért a talaj minősége szerint az egyes járásokban különféle bért fizettek. A lévai járásban kubikos munkáért agyagos talajon 30 fillért, homokos talajon 20 fillért fizetnek m3-ként. Az oszlányi járásban itt-ott már 40 fillért is kapnak, míg a verebélyi járásban csak 20 fillért.
Kapásültetvényeket többnyire napszámosokkal és kézi erővel munkáltattak meg. Szakmányban leginkább csak uradalmakban dolgoztak, itt-ott főleg a czukorrépa megmívelésére és betakarítására alkalmaztak szakmánymunkásokat. Kukoricza, burgonya vagy takarmány megkapálásáért kat. holdanként 8–15 koronát, czukorrépa megkapálásáért kat. holdanként 36–44 koronát fizetnek. Kukoriczatörést a szár kivágásával együtt kat. holdanként 10–12 koronáért vállaltak el.
Uradalmakban a kapás-félét néhol harmadosan is mívelték. A hol kevés a munkaerő, feles mívelés volt szokásos, melynél rendszeresen a feles számított; ha azonban a tulajdonos végeztette, akkor a felesek néhány napi külön munkát végeztek. Az aratás többnyire részért vagy napszámban történik, míg holdszámra pénzért nagyon ritkán aratnak. A szőlőmunkákat a helyi rendes napszámbérek mellett végzik. A szőlőmunkások többnyire maguk élelmezik magukat. Erdei ölfavágásért és összerakásért m3-ként átlagban 50 fillért fizetnek. Az éves cselédek bére és komencziója nagyon különböző. A legjobban fizetik a garamszentkereszti járásban, hol egy béres átlag 100 koronát kap, 512 liter búzát, ugyanannyi rozsot és árpát, 14 kg. zsírt, 14 kg. sót, 800 négyszögöl földet, baromfitartást és tüzifát. Nőtlen cseléd teljes ellátás mellett 120 koronát keres. Körmöczbánya környékén a béres, kocsis évi bére, ellátáson kivül, 100 korona, a nőcselédeké 80 korona. Ezenkívül minden cseléd a helyi országos vásár alkalmával 6–6 korona ajándékot szokott kapni.
Érdekesnek találjuk itt megemlíteni, hogy a földmívelésügyi miniszterium statisztikája szerint 1899-ben Bars vármegye területén gazdasági munkát 966 más megyékből jött munkás végzett, míg ama munkások száma, kik saját megyéjükön kívül dolgoztak: 2112. Ezek közül a legtöbb Nyitramegyében (907) és Pozsonymegyében (188) dolgozott. Számosan még Erdélybe is elszegődtek s így barsiakkal találkozunk Alsó-Fehér és Háromszékmegyében is.
A barsmegyei munkásviszonyok némi előnyösebb megváltoztatására az újabb időben sok fontos intézkedés történt. Különösen mióta dr. Ruffy Pál Barsmegye gazdasági leírásában felhívta a barsmegyei állapotokra a kormány figyelmét.
