Népszokások.
Népszokások.
Ott, hol a tót vidék a magyarral, vagy a némettel érintkezik, átveszi ezeknek a szokásait is. A komatál sok helyen dívik, a mikor a komák a gyerekágyban fekvő asszonyt étellel és itallal látják el. Az aranyosmaróti járásban, különösen Szelepcsény, Kisfalud és Malonya vidékén egy férfit és egy nőt hívnak meg komának, de ritka esetben házastársakat. A legtöbb helyen a keresztszülők, a keresztelés után, a gyerekágyban fekvőnek két ízben küldenek ennivalót és pedig első ízben csupán valami könnyebb ételt, másodízben pedig kalácsot, húst és pálinkát. Kisaranyos vidékén a bábát illeti a keresztszülők felkérése. Ilyenkor a bába a komákhoz édes pálinkát visz, megmondja nékik, hogy ki küldi, azután megkinálja őket és ebből tudják, hogy őket szemelték ki keresztszülőknek. Velsicz vidékén a keresztelési lakomához az enni- és innivalót a komák és a vendégek hozzák magukkal. Az aranyosmaróti járás sok községében a keresztelési 160lakomát csak a keresztelés után való vasárnapon tartják meg. Koszorús vidékén a keresztelési lakomán csak kalácsot és édesített pálinkát fogyasztanak. A komák majd mindenütt pénzt, – egy-egy koronát – dugdosnak a gyermek vánkosába. A bába díjazása a legtöbb helyen a komák kötelessége. Rudnó vidékén érdekes az a szokás, hogy a keresztelés után a templomból hazavitt kisdedet sohasem viszik be a ház ajtaján, hanem az ablakon át nyújtják a szobába, azt tartván, hogy akkor a gyermek nem hal meg, ha pedig mégis meghalna, akkor azt a rosszúl választott komáknak tulajdonítják.
A házassági szokások is csak néhol térnek el a magyarokétól és a németekétől. A vőfélyek rendszerint három nappal az esküvő előtt hívják meg a vendégeket. A vőfélyek rendesen fiatal emberek, de Fenyőkosztolány vidékén idősebb ember teljesíti e tisztet. A templomból legtöbbször víg zeneszó mellett szoktak a vendégek a lakodalmas házhoz visszamenni. A legtöbb vidéken a házasságkötés az anyakönyvvezető előtt, a lakodalmat megelőző vasárnapon történik. Maholány és Ebedecz vidékén aznap este a rokonok rövid vacsorára gyűlnek össze. A templomból visszajövet a násznagy hosszú mondókát mond, a bibliából vett idézetekkel, melyben mindig az első emberpárral kezdi. Ezután ebédhez ülnek, ebéd után kezdődik a táncz, mely vacsoráig tart. Vacsora után a násznagy hosszú tót mondókával szétosztja a kalácsot. Azután távoznak, de reggel ismét összejönnek reggelihez, mely a lakodalmat befejezi. Rudnó vidékén a násznagy fizetést is kap, a vőlegény és az örömszülők módjához képest egytől–nyolcz forintig. Ezért tartozik a násznépet rendezni, a lakodalomnál a szokásos mondókákat mondani és a rendre felügyelni. Kisaranyos, Velsicz és Csejkő vidékén a lakodalom három napig is eltart. Kezdődik már az esküvő előtti és folytatódik az esküvő utáni napon is és pedig úgy a vőlegény, mint a menyasszony házánál, sőt Velsiczen az esküvő utáni nyolczadnapon még dunyha-áldomást is tartanak, a mely szintén lakzival van egybekötve. Nagyherestény vidékén, a menyasszonynak a szülői házból való kiköltözése alkalmával, a láda és guzsaly kiváltása is szokásban van, míg Garamrév vidékén a menyasszonynak a vőlegényt kell kiváltani. Itt, mikor a menyasszonynak a fejét fejkötővel kötik be, a vőfély czifra mondókákat mond. Fenyőkosztolány vidékén a vendégek az esketés után dalolva mennek a kocsmába, a hol dudaszó mellett addig mulatnak, míg a lakodalmas házhoz ebédre hívják őket. Ugyanott a nászvendégek néhány kalácsot, vagy egy kenyeret és egy liter pálinkát visznek magukkal a lakodalmas házhoz. Kis- és Nagykeresnye, Kisugrócz és Brogyán vidékén az esküvőt követő nap reggelén a menyasszonyt kelengyéjével, tulipántos ládájával és ágyneműjével együtt kocsira rakják és úgy viszik végig a falun, hogy a lakosok a kelengyéjét lássák. Óbarson az esküvő után a menyasszony házánál gyűlnek össze a vendégek és csak ebéd után viszik át a menyasszonyt nagy pompával és bandériummal a vőlegény házához. Mogyorómálon, az ottani vidéktől eltérően, csak egy napig tart az ünnepség, azonban az eljegyzést is külön lakomával ülik meg; de az asztalra csak kávé és kalács kerül. Úgy itt, mint Koszorúson a menyasszony haját esküvő után lenyírják. Simonyban az új párt zeneszó mellett kísérik haza a templomból és ez a szokás dívik Csejkő, Hizér és más községekben is. A mulatozás mindenütt zene mellett történik, csak Vihnyepeszerényen nem, a hol a lakodalom alatti pisztolydurrogatás dívik, a czigányzenét pedig gyakran a duda (gajdos) pótolja. A vőfélyi tisztet, a meghívást kivéve, a legtöbb helyen a násznagyok végzik, csak a lévai járás tót vidékén szerepelnek ily alkalmakkor a vőfélyek, míg más vidékeken csak elvétve.
A tót vidékeken Solymos, Garamapáti, Dobóberekalja, Garamújfalu, Garamkeszi, Németi, Kovácsi, Csárad, Gesztőcz, Mankócz, Szentmárton, Kis- és Nagyülés, Tolmács, Csejkő és Garamszőlős községek azok, a hol a legények még a katonasor előtt sűrűbben nősülnek, és pedig rendesen 18–19 éves korukban. A többi községekben 23–26 év között.
A vármegye tót vidékein is csak egyes helyeken találunk érdekesebb ünnepi szokásokat. A Betlehemjárás, három-királyok, a pünkösdi, az arató és a szüreti ünnepi szokások mindinkább eltünnek. Általában és majd minden 161községben még a husvéti öntözést tartják fenn és az arató ünnep is elég gyakori. Ritkább már és régi jelentőségéből sokat veszít a Betlehemjárás és a három-királyok, míg ellenben a fonóka még mindig sok helyen divatozik, azonban némely vidéken a legények részvétele a fonókákban el van tiltva. Szklénón, Mocsáron és Peszerén a májusi fa állítása divatos, melyet a legények éjnek idején a leányos házak előtt állítanak fel. Míg ezt azonban Mocsáron és Szkénon pünkösdkor teszik, addig Peszerén úrnapján. Nagyszelezsényben a husvéti öntözést a legények már éjfélkor kezdik és a megöntözött leányoknak ezért még fizetni is kell. Ugyanott virágvasárnapján a leányok felpántlikázott fűzfaággal járnak az abalakok alá énekelni és tojást szedni. Simonyban a legények zeneszó mellett egy csoportban járnak öntözni a leányos házakhoz. Ott egyet tánczolnak, a leányoktól pénzt gyűjtenek, melyből azután valamelyik vasárnapon tánczmulatságot rendeznek. Velsiczen a husvéti öntözés úgy történik, hogy a leányokat egyszerűen a sekély patakba fektetik. Fenyőkosztolányban a legénység szintén egy csoportban jár öntözni a leányokhoz, a hol meg is vendégelik őket. Másnap azután a leányok járnak körül és megkezdődik a fűzfavesszőkből font korbácsokkal való zsubrikálás vagyis vesszőzés, mely alól a legények csak tojásokkal válthatják meg magukat. Alsózsadányban vízkereszt napján négy legény járja be a házakat, az egyik viszi a világító csillagot, a többi három pedig a csörgős botot. A házaknál pénzt adnak nekik, melyet a templom javára fordítanak. Sváb községben vízkereszt napján legények helyett három leány járja be énekelve a házakat. Garamszőlősön a leányok karácsony előestéjén szent énekeket dalolva házról-házra járnak. Koszorúson a pásztorok és a gyermekek a háziállatok tulajdonosai között karácsonykor vesszőket osztanak szét, a lakószobákat pedig szalmával hintik be és ezt a szalmát újévig nem söprik ki. Csejkőn a legények dudaszó mellett, énekelve járnak házról-házra karácsony napján. Felsőzsadányon karácsony estéjén a legényeket a leányos házaknál megvendégelik és pénzt is adnak nekik. Másnap azután a legények házról-házra járnak énekelni, az öszegyűjtött pénzt pedig templomi czélokra szánják. Geletneken keresztelő Szent-Iván napjának előestéjén a leányok a mezőn összecsoportosulnak és a legényekre gúnydalokat énekelnek. A búcsút mindenütt megtartják, azonban Barsrudnón a Szent-Anna napját követő vasárnapon külön búcsút is tartanak, melyet a nép magának foglal le és nagy vígság között ünnepli, míg a Szent-János napi egyházi búcsú csendesebben folyik le. Kisfaludon az aratási ünnepkor az a szokás uralkodik, hogy a gazda a koszorúvivőt tréfásan megvirgácsolja és vízzel öntözi le.
LÉVA JÁRÁSI PARASZTHÁZ KAPUJA.
Saját felv.
