Nyelvjárás.
Nyelvjárás.
A körmöczvidéki németek nyelvjárását kitünően jellemzi Hlatky József tanár, e vidéknek alapos ismerője, a ki erről a következőket írja:
„Nyelvében alig vehető észre számbavehető eltérés a városi köznép nyelvétől. Egyes magán- és mássalhangzók elváltozása vagy szóvégi kihagyása, mikor W helyett B-t, F és V helyett W-t mond s az r-t a szó végén ki nem ejti, még inkább a szokatlan magánhangzók és diphtongok használata, jellemzik a szomszédvidéki népnek dialektusát is. Említést érdemelnek egyes sajátságos szóképzések, melyek ugyan tiszta német szók, de semmiféle más német szójárásban nem használatosak. Ime néhány példa: flugs = schnell (hamar), fiëpes = fürbass, vorwärts (előre), harr-n’amiëkal = warte nur ein klein wenig, ein Merklein (várj csak egy kevéssé), Fiëbitte – Frühling, Frühwetter (tavasz), Holdebär vagy Holdebous – Wer, vagy Wasimmer (jött-ment, hitvány), a-glá = glaubst, freilich (hogyne!) gelst-ja = gilt’s ja (ugy-e?) hich-ja = schau (lám!), Peche’ = Glas, Becher (pohár), Krümm = Stock (bot), Meeräppal vagy Krumpal = Meeräpfel, Grundbirnen (burgonya), he-j-ebb = herbe (fanyar), Schlickemilich = gestockte Milch (aludt tej), Mimele = Muhme (nagynéne), Schnur = Schwiegertochter (meny), Gespon = Mitgenosse (társ), Eidom vagy Ádäm = Eidam (vő), – Schlutz, Grau, Spôt megvetést vagy utálatot kifejező szidalomnevek.”
Ehhez még csak néhány magánhangzó mikénti kiejtését akarjuk hozzátenni. Így â-t mond ei helyett (hâlig = heilig, ânikât = Einigkeit); ő-t használ ü helyett, (öbalebt = überlebt), az eu-t pedig äu-nek, vagy gyakran oeü-nek is ejtik.
Mutatóba álljon itt egy kúnosvásági dal:
Ist álls a–s, ist álls a–s
ha–l–i Geld abe ha–l–i ka–s
ha–l–i Geld, sa trink ech bei
Ha–l–i ka–s, sa lä echs sai!
ha–l–i Geld abe ha–l–i ka–s
ha–l–i Geld, sa trink ech bei
Ha–l–i ka–s, sa lä echs sai!
157Magyarul: Mindegy az, mindegy az, ha pénzem van, vagy ha nincs, ha pénzem van, bort iszom, ha nincsen, hát nem iszom.
Ezt meg Jánosgyarmaton gyűjtotték:
Der Kukuk setzt of em âst,
Kimmt a Regen macht nen nâss,
Kimmt a báma Sunneschęi,
Troigen em Kukuk de Wedelęi’.
Kimmt a Regen macht nen nâss,
Kimmt a báma Sunneschęi,
Troigen em Kukuk de Wedelęi’.
Magyarul: Kakuk ül az ágon, ha eső jön vizes lesz, ha napfényre megy, száraz lesz.
Végül még két népdalt iktatunk ide:
Prampai, Prampai szmaisz mi nide,
Ben is aufstie, sauf i bide,
Ben i main Rok vull verkaufen,
Prampai, Prampai muss i saufen.
Ben is aufstie, sauf i bide,
Ben i main Rok vull verkaufen,
Prampai, Prampai muss i saufen.
Magyarul ez: Hej, pálinka verj le engem; – Ha felkelek újra kezdem. – Kabátomat is eladom, – De pálinkát mégis iszom.
Vagy a következő:
Hott geschnait und noi gevrorn, noi gevrorn,
Hom main tauzn schotz velaorn, schotz velaorn.
Hone velaorn und noi gevfone, noi gevfone,
Ist mai schatzal boider koumme, boider koumme.
Hom main tauzn schotz velaorn, schotz velaorn.
Hone velaorn und noi gevfone, noi gevfone,
Ist mai schatzal boider koumme, boider koumme.
Értelme magyarul körülbelül a következő: Havazott és fagyott is, és fagyott is, – Elhagyott a babám is, a babám is. – Elhagyott, de megleltem, de megleltem, – Visszajött a kedvesem, a kedvesem.
KAPRONCZAI NÉPVISELET.
Saját felvételünk
