Ünnepi szokások.
Ünnepi szokások.
Az ünnepi szokások és mulatságok közül nem lesz érdektelen felemlítenünk, hogy Körmöczbányán miként szokták a közönséget a karácsonyi játékhoz meghívni:
„Hoi’t bolln be a komoidi agetîre, vom grausame tihraische kînig Hehrodes. Des Stick is geot (gut), die preob (Probe) ist ach geot (gut) ausgefallen. De Hean (Herren) zaln nach Pulibe (Belieben), klân Fretzal (Kinder) das Halbete.”
A mi magyarul körülbelül annyit tesz: Ma egy játékot akarunk rendezni, a tirannusról, Herodes királyról. A darab jó, a próba is sikerült. Az urak tetszés szerint fizetnek, gyermekek a felét. – Újévkor a körmöczbányai német a következőkép köszönti az embert:
„Ech bönsch aeüch a dem näuen jóa dem lün Gesond ünd âinikat, den Segen Gottes ont nach dem zeitlichen Lęben da ebiga Wraid ont Selekat.”
Ennek magyar értelme pedig: „Kivánok újévre azoknak, kiket szeret, egészséget, megelégedettséget és egyetértést, meg isten áldását és a túlvilágon is örök boldogságot.” A többi ünnepek alkalmával a következő szokások vannak divatban:
Kékellőn három-királykor három legény jár házról-házra piros, fekete és zöld ruhába öltözve. Újgyarmaton és Jánosgyarmaton karácsonykor a pásztorok és a pásztorfiúk vesszőket hordanak szét a házakhoz. Kúnosvágáson, Jánoshegyen és Jánosréten Szent János napjának előestéjén régi seprükből és rossz kosarakból a községek körüli dombokon örömtüzeket gyújtanak, melyeket a legények énekelve körültánczolnak. Kúnosvágáson pünkösdkor fákat állítanak fel a templomnál. Pálosnagymezőn hamvazószerdán valakit szalmafonatba bújtatnak és azzal végigjárják a lakházakat. Jánosréten karácsonykor a legények házról-házra járva énekelnek, a húsvéti öntözés pedig már vasárnap éjjel kezdődik. Szokásban van még a farsangi táncz, a mikor a legények házról-házra járnak tánczolni. Kapronczán a legények pálczákon átugrálva tánczolnak. A búcsút is majd mindenütt megtartják. Sőt a pásztorokat meg is vendégelik.
