A csapadék.
A csapadék.
Bars vármegye csapadék eloszlásának részletes képét, az aránylag csekély számú észlelő állomások miatt, ez idő szerint még nem lehet leirni. Általánosságban a 25 évi átlagok alapján annyit állapíthatunk meg, hogy a vármegye délkeleti részében az évi átlagos csapadékmennyiség 500–600 (Léva 557) milliméter, az északi hegyes vidéken 900–1000 (Körmöczbánya 915) milliméter, a völgyekben pedig 600 és 800 milliméter között váltakozik (Aranyosmarót 646, Geletnek 734, Zsarnócza 772 milliméter).
Az évszakonkénti eloszlás a vármegyében sehol sem egyenlő; legtöbb a csapadék nyáron és legkevesebb télen; e két évszak csapadékmennyisége oly viszonyban áll egymáshoz, mint kettő az egyhez, azaz nyáron kétszer annyi a csapadék, mint télen. Őszszel aránylag csak kevéssel esik több, mint tavaszszal. Ez különben kitünik a következő táblázatból is.
Állomás
|
Tél
|
Tavasz
|
Nyár
|
Ősz
|
Év
|
Aranyosmarót
|
108 m/m
|
163 m/m
|
210 m/m
|
165 m/m
|
646 m/m
|
16·7 %
|
25·3 %
|
32·5 %
|
25·5 %
| ||
Geletnek
|
127 m/m
|
178 m/m
|
210 m/m
|
219 m/m
|
734 m/m
|
17·3 %
|
24·3 %
|
28·5 %
|
29·9 %
| ||
Körmöczbánya
|
191 m/m
|
227 m/m
|
259 m/m
|
238 m/m
|
915 m/m
|
20·9 %
|
24·8 %
|
28·4 %
|
26·0 %
| ||
Léva
|
99 m/m
|
138 m/m
|
179 m/m
|
141 m/m
|
557 m/m
|
17·8 %
|
24·8 %
|
32·1 %
|
25·3 %
| ||
Zsarnócza
|
165 m/m
|
190 m/m
|
207 m/m
|
210 m/m
|
772 m/m
|
21·4 %
|
24·6 %
|
26·8 %
|
27·2
|
10Megjegyezzük, hogy minden évszak három hónap csapadékát jelenti, t. i. a tél a deczember, január és február összegét stb.; az állomásokhoz írt felső szám az abszolut csapadékmennyiséget (milliméteekben) jelenti, az alsó szám pedig ennek százalékát, az évi csapadékmennyiséghez viszonyítva. Egy milliméter csapadékmennyiség alatt értjük egy négyzetméter felületén eloszlott egy liter vízmennyiségnek a magasságát.
Hogy a csapadékmennyiség havonkénti eloszlásáról, azaz a csapadék eloszló menetéről némi tájékozást nyerjünk, egybeállítottuk két állomás havi átlagait, illetve ezek százalékait az évi mennyiséghez viszonyítva. E szerint:
Jan.
|
Febr.
|
Márcz.
|
Ápr.
|
Máj.
|
Jún.
|
Júl.
|
Aug.
|
Szept.
|
Okt.
|
Nov.
|
Decz.
| ||
Geletnek
|
44
|
33
|
46
|
58
|
74
|
70
|
78
|
62
|
74
|
83
|
62
|
50
|
m/m
|
65·9
|
4·5
|
6·3
|
7·9
|
10·1
|
9·5
|
10·6
|
8·4
|
10·1
|
11·3
|
8·5
|
6·9
|
%
| |
Körmöcz-
bánya |
60
|
56
|
73
|
63
|
91
|
93
|
85
|
81
|
75
|
96
|
67
|
75
|
m/m
|
6·6
|
6·1
|
8·0
|
6·9
|
9·9
|
10·2
|
9·3
|
8·9
|
8·2
|
10·4
|
7·4
|
8·2
|
%
|
Ha ezeket az adatokat a vármegyével szomszédos állomásokon végzett észlelések átlagaival egybevetjük, azt találjuk, hogy Bars vármegye hegyes vidékein októberben van az első vagy fő és júniusban a másod- vagy mellékmaximum, ellenben a síkságon júniusban van a fő és októberben a mellékmaximum; a csapadék minimuma pedig az egész megyében februárban szokott fellépni.
A vármegye legnagyobb részén a főmaximum októberben van, a nyári csapadék mégis jóval több, mint az őszi; ennek oka az, hogy a júliusi és augusztusi csapadékmennyiség jóval több, mint a szeptemberi és novemberi.
Ha megszámláljuk a napokat, a melyeken mérhető csapadék esett, akkor általános képet nyerhetünk a csapadék gyakoriságáról. Jó lesz itt megjegyezni, hogy mi csak azokat a napokat tekintjük csapadékos napoknak, a melyeken legalább is 0·5 mm. csapadékot mértek, vagyis a harmatból, zuzmarából, ködből stb. származó csapadékot nem veszszük számítás alá. Így Körmöczbányán egy évben átlag 123 napon mérnek csapadékot. Ez a szám évszakonként következően oszlik meg:
Télen
|
Tavaszszal
|
Nyáron
|
Őszszel
|
28
|
32
|
34
|
29
|
csapadékos nap. Leggyakoribb tehát a csapadék nyáron, azután tavaszszal és ritkább télen, majd őszszel.
Ha a csapadékos napok számát és a csapadék-mennyiséget egymásra vonatkoztatjuk, átlagos képet nyerünk az egy 24 óra alatt esett csapadékmennyiségről, azaz a csapadék intenzitásáról. Legintenzivebb a csapadék ősszel és legkevesebb esik egy nap alatt télen, vagyis az őszi csapadék bőséges, a téli szegényes; ellenben tavaszszal meg nyáron a csapadék intenzitása egymástól nem mutat lényeges eltérést.
A zivatarokat illetőleg régebbi időkből csupán Léváról vannak megbízható adataink, melyek szerint a zivataros napok száma:
1871
|
1872
|
1873
|
1874
|
1875
|
1876
|
1877
|
1878
|
1879
|
1880
|
1881
|
Évi átlag
|
19
|
23
|
20
|
19
|
25
|
19
|
12
|
16
|
20
|
41
|
23
|
21·5
|
ezenfelül a 90-es évek elejéről Körmöczbányáról, a hol ugyancsak a zivataros napok száma az évben:
1889
|
1890
|
1891
|
1892
|
1893
|
1894
|
1895
|
Évi átlag
|
20
|
27
|
23
|
19
|
14
|
22
|
20
|
20·07
|
Ezen adatok szerint a nevezett helyeken és a nevezett időközben évenként átlag 21 napon szokott zivatar (mennydörgés, villámlás) előfordulni.
Hogy ez a két állomás körülbelül jellemzi is a vármegye zivataros viszonyait, az kitünik a zivataros napok évi átlagos eloszlásából Magyarország területén, a hova Bars vármegye 21 átlagos zivataros napjával egészen jól beilleszkedik. Néhány helytől eltekintve ugyanis, az 1871-től 1895-ig terjedő szórványos zivatarmegfigyelések alapján az egész északi Felföldön 20–25 nap között van a zivataros napok évi átlagos száma.
1896 óta egyre sűrűdő s rendszeres zivatarmegfigyelő hálózatunk van; innentől 1900-ig már több állomás megfigyelésével rendelkezünk s már a 11zivataros napok számát az egyes hónapokról is meg tudjuk adni, a mint következik:
Év
|
Jan.
|
Febr.
|
Márcz.
|
Ápril.
|
Máj.
|
Jun.
|
Jul.
|
Aug.
|
Szept.
|
Okt.
|
Nov.
|
Decz.
|
Évi összeg
| |
Körmöczbánya
|
1896
|
1
|
4
|
5
|
7
|
5
|
1
|
23
| ||||||
1897
|
2
|
6
|
3
|
4
|
15
| |||||||||
1898
|
2
|
1
|
9
|
5
|
0
|
5
|
1
|
23
| ||||||
1899
|
1
|
4
|
2
|
6
|
10
|
4
|
1
|
28
| ||||||
1900
|
3
|
5
|
5
|
5
|
6
|
1
|
25
| |||||||
5 évi átlag
|
22·8
| |||||||||||||
Zsarnócza
|
1896
|
2
|
2
|
2
|
5
|
2
|
13
| |||||||
1897
|
1
|
2
|
6
|
4
|
1
|
14
| ||||||||
1898
|
1
|
1
|
3
|
5
|
3
|
13
| ||||||||
1899
|
3
|
1
|
5
|
2
|
3
|
5
|
19
| |||||||
1900
|
4
|
3
|
4
|
3
|
14
| |||||||||
5 évi átlag
|
14·6
| |||||||||||||
Aranyosmarót
|
1896
|
4
|
6
|
4
|
7
|
3
|
24
| |||||||
1897
|
2
|
7
|
6
|
5
|
1
|
1
|
22
| |||||||
1898
|
4
|
4
|
7
|
1
|
6
|
1
|
23
| |||||||
1899
|
3
|
3
|
6
|
10
|
3
|
4
|
29
| |||||||
1900
|
1
|
3
|
4
|
6
|
4
|
18
| ||||||||
5 évi átlag
|
23·2
| |||||||||||||
Kiskálna
|
1898
|
1
|
1
|
4
|
8
|
4
|
6
|
24
| ||||||
1899
|
3
|
3
|
7
|
8
|
7
|
28
| ||||||||
1900
|
2
|
3
|
8
|
6
|
5
|
24
| ||||||||
3 évi átlag
|
25·3
| |||||||||||||
Zseliz
|
1898
|
9
|
6
|
3
|
6
|
24
| ||||||||
1899
|
3
|
2
|
6
|
11
|
7
|
2
|
31
| |||||||
1900
|
4
|
9
|
8
|
21
| ||||||||||
3 évi átlag
|
25·3
| |||||||||||||
Génye-puszta
|
1897
|
7
|
5
|
5
|
3
|
20
| ||||||||
1898
|
3
|
2
|
7
|
10
|
3
|
7
|
1
|
33
| ||||||
1899
|
5
|
5
|
7
|
10
|
9
|
4
|
40
| |||||||
1900
|
1
|
5
|
13
|
7
|
6
|
1
|
33
| |||||||
4 évi átlag
|
31·5
| |||||||||||||
Léva
|
1897
|
1
|
6
|
6
|
3
|
16
| ||||||||
1898
|
1
|
4
|
5
|
1
|
5
|
16
| ||||||||
1899
|
4
|
2
|
3
|
7
|
4
|
2
|
22
| |||||||
1900
|
1
|
2
|
3
|
2
|
4
|
12
| ||||||||
4 évi átlag
|
16·5
| |||||||||||||
Ezek az újabb megfigyelések egymás között nem eléggé egyeznek; a zivataros napok nehány évről adódó évi átlaga több állomáson vagy eltér egymástól, a minek oka – a legnagyobb valószinűség szerint – magában az észlelők eljárásában rejlik. Egyik észlelő csupán a helyszinén kitörésre jutó zivatarokat jegyzi fel, míg a másik a távoli zivatarokat is feljegyzi. Az előbbire példa Zsarnócza vagy Léva 14·6, illetve 16·5 átlagos zivataros nappal, az utóbbira példa Génye puszta (Léva mellett) 31·5 átlagos zivataros nappal. Középúton vannak a többi állomások – s ez felel meg körülbelül a tényleges állapotoknak – nevezetesen Körmöczbánya 22·8, Aranyosmarót 23·2, Kiskálna 25·3 és Zseliz 25·3 átlagos zivataros nappal az évben. Ezek a számok Körmöczbánya és Léva hosszabb idejü sorozatához is elég közel állanak.
A mellékelt megfigyelésekből már az is kitünik, hogy a legtöbb zivatar rendszerint júniusban van; ezután következik július, augusztus és május, körülbelül egyforma gyakorisággal; a téli hónapok teljesen zivatarmentesek; kora tavaszszal és késő ősszel csak szórványosan vannak zivatarok.
A Magyar Statisztikai Évkönyv újabb folyamaiban fel vannak sorolva azok az esetek is, a melyekben a tűzvész oka villámcsapás. E szerint Bars 12vármegyében 1890-ben 5, 1891-ben 3, 1892-ben 9. 1893-ban 5 és 1894-ben 2 esetben volt a tűzvész oka villámcsapás. 500 km2-re ebből átlag 4–5 eset esik, a mely számmal Bars vármegye ama vármegyék közé sorakozik, a melyekben elég gyakran oka tűzvésznek a villámcsapás. Ebben a tekintetben Bars vármegyét az összes vármegyék közül csupán Fejér, Vas és Zala vármegyék mulják felül – az említett 5 évi adatok alapján.
* * *
Irodalom. Hantken: „Adalékok a Kárpátok földtani ismeretéhez.” „Magyarország geologiai térképe,” (A magyarhoni geolog. társ. kiadv). – Teschler György: „Körmöczbánya és északnyugati vidékének kőzetei.” – Gesell: „Körmöczbánya vidéke.” Szabó József dr.: „Selmecz környékének geologiai leirása.” – Siegmeth: „Budapesttől Oderbergig.” – Tirts: „Selmeczi kalauz.” – Ruffy Pál: „Bars vármegye gazdasági leirása.” (Külön lenyomat a „Közgazdasági Szemle” 1901. nov. füzetéből.) – Bendant: „Voyage mineralogique et geologique au Hongrie 1882. Vol. I–III. et atlas.” – Héjas Endre és Raum Oszkár: „Időjárás” czímű meteorologiai folyóirata.
A SZKALKA NYÍLÁSA KÖRMÖCZBÁNYÁNÁL
(zárókép). Demian Lajos felvétele.
