Folyóhálózat. A Garam.
Folyóhálózat. A Garam.
A vármegye folyóhálózata a hegyek konfigurácziójával szorosan összefügg. Főfolyója a Garam, a mely a vármegyét hosszában szeli át. Gömörvármegyében, az alacsony Tátra hegylánczolatához számító 1943 m. magas Királyhegy délkeleti lábából ered a tengerszin felett 950 m. magasságban. Zólyom és Bars vármegyéken átvezető útja 280 kilométernyi, Bars vármegye területére Garam-Berzenczénél lép. Délnyugati útján a selmeczi és körmöczi hegyek által alkotott krátert áttörve, Tolnánál jut a hegygyürű belsejébe. Megkerüli Saskő vár romját s Garamszentkereszt és Geletnek érintése után a Susol völgyet szeli át. A hegygyűrűt Szénás községnél hagyja el s a selmeczi és újbányai hegyek között érintve a revistyei várhegyet, majd Újbányának Gupnya nevű kúpját, a garamszentbenedeki sziklán túl Tolmács 6mellett a „Tótkapú” nevű sziklatömböt áttöri, Csata alatt elhagyja Bars vármegyét s Hont és Esztergom vármegyék érintésével Esztergommal szemben, 104 m. magasságban a Dunába ömlik. E közben a barsi alföldre való érkezésétől a Dunába folyásáig a lapályvizek természete szerint kanyarog, iszapol és rombol. A Garam vízgyűjtő területe 5439 km2 kiterjedésű. A vízgyűjtő terület geologiai alkotása igen változatos. Barsmegyei részének középső szakaszát jellegzi a trachit, alsó részét a dilluviális lösz. Zólyomi részét a triászmész, gömörmegyei részét a gnaisz. Uralkodó kőzete azonban a trachit, bár az elősoroltakon kívül van még palás és márgás homokkő, agyag, mészmárga és gránit is.
A Garam vidékén dús erdőségek virulnak, kivéve Esztergommegye dunáninneni felét, Hont és Bars vármegye déli részét. Forrásától Beszterczebányig legtöbbnyire fenyvesek terülnek el. A Beszterczebánya és Szentbenedek közé eső környékét vegyes erdők borítják. A forrás vidékén a területből 80% rész erdőség. Zólyom vármegyének egész területén 56 %, Barsban 36%.
A „KŐTENGER” VIHNYÉNÉL.
Saját felvételünk
7A Garam folyó völgyhossz-szelvényének az alábbi táblázat szerinti képe van:
Távolság folyókilométerekben a torkolattól
|
Hely- és helységnevek
|
Völgykották az Adria felett méterekben
|
Kilométerenkénti esés méterekben
|
0·0
|
Torkolat a Dunába
|
104
| |
29·4
|
Csata
|
123
|
0·65
|
111·5
|
Zsarnócza
|
208
|
1·04
|
163·4
|
Zólyom
|
292
|
1·59
|
197·0
|
Zólyomlipcse
|
372
|
2·38
|
231·6
|
Breznóbánya
|
493
|
3·50
|
256·0
|
Závadka
|
608
|
4·72
|
274·0
|
Vöröskő
|
790
|
10·10
|
280·0
|
Forrás
|
950
|
26·70
|
A Garamon állami kezelésben elhelyezett mérczék száma 4. E mérczék adatait az alábbi táblázat mutatja.
Vízmércze állomás
|
maximális
|
legtartósabb
|
minimális
|
Az észlelési idő tartama
|
vízállás c/m-ben
| ||||
Csata
|
399
|
50
|
26
|
1891–1899
|
Zsarnócza
|
250
|
55
|
20
|
1892–1899
|
Zólyomlipcse
|
136
|
65
|
44
|
1900
|
Breznóbánya
|
150
|
45
|
20
|
1900
|
A vízállás legtartósabb – időszak szerint – augusztus, szeptember, október és november hónapokban.
A vízjáték Breznóbányánál 121 c/m, Zsarnóczánál 230 c/m, Csatánál 364 c/m, Zólyomlipcsénél 92 c/m.
A Garam víztömeg-mérési eredménye ez:
A víztömeg méréshelye
|
Kelet 1899
|
Másodperczenként lefolyó vízmennyiség m3
|
Vízállás a mérés idejében
|
Csata
|
VIII. 15
|
26·8
|
70 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Csata
|
XI. 4
|
19·5
|
62 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Zsarnócza
|
VIII. 14
|
27·5
|
72 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Zsarnócza
|
XI. 2
|
25·6
|
55 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Zólyom
|
VIII. 13
|
28·2
|
54 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Zólyom
|
X. 31
|
18·4
|
46 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Breznóbánya
|
VIII. 11
|
7·0
|
48 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Breznóbánya
|
X. 28
|
4·6
|
43 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Závadka
|
VIII. 10
|
4·3
|
70 c/m a jobbparti szelvény karó teteje alatt
|
Závadka
|
X. 27
|
2·9
|
78 c/m a jobbparti szelvény karó teteje alatt
|
Zólyomlipcse
|
VIII. 13
|
21·7
|
76 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Zólyomlipcse
|
IX. 1
|
12·0
|
60 c/m a vízmércze 0 pontja felett
|
Az ipari értékesítés czéljából előállítható vizierők nagysága a legalacsonyabb vízállások idején a következő:
Esés m/km.
|
Távolság folyó km-ben a torkolattól
|
Hely- és helységnevek
|
A legalacsonyabb
|
A legtartósabb
|
A legalacsonyabb
|
A legtartósabb
|
vízállásoknak megfelelő vízmennyiség m3/1 c.
|
vízállások alkalmával nyerhető elméleti vizierők lóerőben másodperczenként és kilométerenként
|
–
|
0
|
Torkolat
|
–
|
–
|
–
|
–
|
0·65
|
29·4
|
Csata
|
16·0
|
27·0
|
139
|
234
|
1·04
|
111·5
|
Zsarnócza
|
18·5
|
26·0
|
256
|
360
|
1·59
|
163·4
|
Zólyom
|
12·5
|
21·5
|
265
|
455
|
2·38
|
197·0
|
Zólyomlipcse
|
8·0
|
14·5
|
254
|
460
|
3·50
|
231·6
|
Breznóbánya
|
2·5
|
4·0
|
116
|
187
|
4·72
|
256·0
|
Závadka
|
1·5
|
2·5
|
94
|
157
|
10·10
|
280·0
|
Forrás
|
–
|
–
|
–
|
–
|
8A hegységek magassága, melyek két oldalról a Garam folyásának felső két harmadát határolják, 600–2000 m. között váltakozik. A Garam tutajozásra alkalmas. Mellékvizei az Érczhegység hatalmas tömegéből eredő Szekincze, az ezzel egyesülő Perecz patak és a Lutilla, mindakettő bő vizű ugyan, de rövid folyású.
