BARS VÁRMEGYE TERMÉSZETI VISZONYAI. Irta O’sváth Gyula
BARS VÁRMEGYE TERMÉSZETI VISZONYAI.
Irta O’sváth Gyula
Irta O’sváth Gyula
GARAMMENTI RÉSZLET ZSELIZNÉL.
Saját felvételünk.
1A vármegye természeti viszonyainak teljes és minden tekintetben tájékoztató képét adni, ez idő szerint, lehetetlen. Az ismeretes hegy- és vízrajzon kivül a meteorologia van csak úgy-ahogy feldolgozva, míg a vármegye geologiájával, faunájával és flórájával szakembereink annyira szórványosan foglalkoztak, hogy a szétszórtan itt-ott megjelent közlemények és tanulmányok távolról sem adják a vármegye természeti viszonyainak teljes és kimerítő anyagát. A Bars vármegyére vonatkozólag eddig megjelent ily szakmunkák közül kitünnek Teschler György körmöczi tanárnak Körmöczbánya vidékéről írt terjedelmes és alapos munkája és Ruffy Pál országgyűlési képviselőnek „Bars vármegye Gazdasági Leirása” czímű kitünő tanulmányának ide vonatkozó része.
A szomszédos Hont-, Nyitra- és Esztergom vármegyék már e tekintetben gazdagabb szakirodalommal rendelkeznek, mert a vármegyék természeti viszonyainak különösen egyik-másik ága elég alaposan van feldolgozva, a mi nagy előny és segítség annak, a ki a természeti viszonyok valamely más ágának a tanulmányozásával foglalkozik. Bars vármegye sem geologiailag, sem faunája és flórája tekintetében nincs felkutatva és még évek hosszu sora fog elmulni, míg e vármegye természeti viszonyairól minden tekintetben alapos és kimerítő ismertetés lesz közrebocsátható. A szórványos kutatások eredményéről, a szomszédos vármegyék, illetőleg a határos vidékek esetleg ismeretes természeti viszonyairól tovább következtetni és még ki nem kutatott részeket leírni, ellenkezik a megbízhatóság és alaposság összes feltételeivel. Bars vármegye természeti viszonyainak bővebb, részletesebb és kimerítőbb méltatása tehát még hosszú évek szorgalmas munkájának és a messze jövőnek a dolga. A mi feladatunk most csak az marad, hogy e munka keretével és terjedelmével összeegyeztetve, azt ismertessük, a mit alaposan és lelkiismeretesen ismertetni tudunk.
A törzsében keskeny, északnak két irányban szétágazó vármegye területe 2723 km.
Közigazgatási határai keleten Zólyom- és Hont-, nyugaton Nyitra-, délen Esztergom- és Komárom-, északon Nyitra- és Turócz vármegyék.
2Természetes határai: keleten a Szikincze patak és a selmeczi hegycsoport, nyugaton a Zsitva folyó és a Tribecs hegység; északon a nagy Fátra-csoport; délről nincs természetes határa és nyitva áll egészen a Dunáig.
A vármegye – földterületének alakulatai alapján – három vidékre osztható, ú. m.:
1. a Garam-áradvány lerakodása által gazdagon termő rónává alakított barsi alföldre,
2. a Tribecs, az újbányai és selmeczi hegyek ellapuló földhullámaiból alakult délnyugati dombvidékre és
3. a nagy Fátra hegylánczolatához tartozó északi hegyvidékre.
A vármegye területének túlnyomó részét elfoglaló, a Garam és a Nyitra folyók között emelkedő hegységeket a Kárpátok nagy Fátra lánczolatához számítjuk, melynek hegytömegei közül ebben a vármegyében ágaznak el 1. a Tribecs-, 2. a Madaras-, 3. a körmöczbányai, 4. az újbányai és 5. a selmeczbányai hegycsoportok.
A MALOMKŐ PORPHIR-BÁNYA A „HIMMELREICH”-ON ÚJBÁNYÁN.
Saját felvételünk.
A Tribecs.
A Madaras-csoport.
A körmöczányai trachithegység.
Az újbányai hegycsoport.
A selmeczbányai hegycsoport.
Trachit.
Gnaisz. Gránit. Mészkő.
Édesvízi kvarcz.
Folyóhálózat. A Garam.
A Zsitva.
A Nyitra. A Turcsek. Hőmérsékleti viszonyok.
Felhőzeti viszonyok.
Szélviszonyok.
A csapadék.
