Trachit.
Trachit.
Bars vármegye területének túlnyomó részét elfoglaló hegyes felének északfelőli jó része trachit. Ez a kőzet a legnevezetesebb. A nagy Fátra déli nyúlványa a vármegye északi részén felöleli Körmöcz vidékét, a madarasi, az újbányai hegységet és Szentbenedekig összefüggő s alászálló lánczot alkot. Innen délfelé már csak szórványosan bukik fel egy-egy kisebb dombja, így Mohi, Csiffár tájékán. A vármegye keleti részén a körmöczvidéki hegység délről összefügg a Magyar Érczhegységgel, vagyis a selmeczi trachit-lánczczal, mely dél felé fokról-fokra alacsonyodik, megszakítás nélkül Garam-Szőlősig terjed, de egyes dombja még azon alul is felüti fejét, például Léván is. Ez a geologiai harmadkorban előtört vulkanikus kőzet, számos eruptiv cyklusba sorozható, ehhez képest sokféle a faj változata is. Legérdekesebb a körmöczvidéki pyroxen andesit, melyben ősidő óta aranyat bányásznak és a szklenó-, geletnek-, ókörmöcske és újbányavidéki évszázadok óta jó malomköveket szolgáltató chyolit. A trachittuffa több helyütt, így Garamszőlősön és Dallos mellett kitünő építkezési kőben válik ki. Ugyane korszakbeli kőzetek során felemlítendő még a bazalt, különösen Karvaly, Bartos, Gramszentkereszt, Magosmart és Berzencze mellett; a vihnyei numulit mész, továbbá a barnaszén, mely számos ponton fordul elő, de rendszeresen csak egy helyen bányászszák. A trachit elmálásából származik az agyagtalaj; 5nevezetesebb megjelenése fehér változatban Körmöczbányán, Svábfalun, Ujbányán; sárganyirok mutatkozik Zsarnóczán, Geletneken, Garamréven. Tiszta sárgaföld – lösz, geologiailag egyike a legifjabb (IV.) korszak képződményeinek – a vármegye déli részét, továbbá a Garam felső folyását, a Zsitva és Nyitra stb. folyókmenti kisebb lapályt felölelő síkság.
A „MENALSTEIN” KÖRMÖCZBÁNYÁNÁL.
Saját felvételünk
