A körmöczi levéltár.
94A körmöczi levéltár.
A város külső képének, utczáinak, épületeinek leírása után Körmöczbánya híres levéltárának és múzeumának az ismertetésére térünk át.
Körmöczbánya levéltára bizonyára nagy kincs. Körülbelül 300,000 különféle, 1260-ban kezdődő és nemcsak Körmöczbányára és ennek közelebbi vagy távolabbi vidékére, de Magyarország nagy részére, sőt a külföldre is vonatkozó oklevelet és néhány ezer számadási és egyéb irott könyvet tartalmaz. A számadási könyvek 1423-ban kezdődnek és némi hézaggal 1500-ig nyúlnak, azután pedig korunkig szakadatlanul folytatódnak.
Körmöczbánya már a XV. század óta az alsó-magyarországi hét bányaváros szövetségének az élén állott, e városok feje volt és mint olyan a politikai életben is kiváló szerepet játszott. Innen van, hogy levéltára oly bő és sokoldalú, hogy a tudomány majdnem minden ágának és kiváltképen a történetírásnak kiváló szolgálatot tehet.
Már a régiek belátták e levéltár nagyfontosságát és a XVII. században már külön hivatalnokok, ú. n. regisztrátorok rendezték és kezelték. Állandó levéltárost azonban csakis 1750-től választottak, a mikor Körmöczbányától, – rendetlen levéltára következtében – birtokainak nagy részét elperelték.
Eleinte a levéltárat a városi birák külön ládában tartották maguknál; de már a XVI. század második felében annyira szaporodott az anyag, hogy annak legnagyobb részét a várban helyezték el. Később a városháza czéljaira kibérelt egykori szent-benedeki apátság házába vitték át, a hol azonban a rossz tető átázott és a levéltár a XVII. század első és második tizedében tetemes kárt szenvedett. 1640-ben ismét a várba s onnan 1740-ben a mai városházában berendezett két terembe vitték át és ott maradt 1889-ig. 1890. óta a régi városházhoz csatolt ház emeletén, egy 22 méter hosszú, 6·4 méter széles és 4·2 méter magas, minden tekintetben tűzbiztos, száraz és világos helyiségben van elhelyezve.
Vasajtaja már 1639-ben az akkori levéltári helyiség számára készült és a rajta levő – krétával írt – felirat miatt, később az 1. számú házba, 1890-ben pedig ide helyeztetett át. E felirat első felét Müller Zakariás, akkori városi főjegyző, sajátkezűleg írta. Hogy ez az íróanyagánál fogva érdekes, 216 éves felirat, a jövőben se pusztuljon el, 1890-ben üveg alá helyezték. Mindenesetre a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Hogy a különben könnyen eltörlődő krétafelirás annyi időn át épségben megmaradt, annak csak az lehet a magyarázata, hogy a felirás aplikálása idejében a vasajtó máza nem volt még teljesen száraz és így a fehér krétavonalak a mázba száradtak és már nem voltak oly könnyen eltörölhetők.
A levéltárban sok érdekes okirat van. Meg van az 1426-ban készült (a régebbit 1426–28 között birói itélettel elégették) jegyzőkönyv is. Ezt valaha Stadtbuchnak, vagy Liber Claususnak nevezték. Ez utóbbi elnevezését azért kapta, mert két függő lakattal volt elzárva és a kulcsokat a város birája és főjegyzője őrizte. Zárt állapotban hozták az ülésbe és csak a tanács szine előtt nyitották fel. Sajátságos, hogy 1546-ig nem a lapok sorrendjében 95írtak e könyvbe, hanem mindenkor oda, a hol a könyv véletlenül felnyilt. A könyv táblája vésnöki munkával, az Anjou-ház liliomaival és gótikus rozettával van díszítve.
KÖRMÖCZ. – A VÁRTEMPLOM ÉS A FELSŐ VÁRKAPU.
Franciscy Gy. felvétele
A IV. Béla király által 1260., 1263. és 1266-ban, III. Endre király által 1295-ben, Nagy Lajos által 1359-ben kiállított és 1361-ben másodszor hitelesített oklevelet, valamint Melanchton Fülöp 1553-iki sajátkezű levelét szintén itt őrzik.
E levéltár kiegészítő része a városi könyvtár, mely csak 1889 óta áll fenn és 2500 számot: körülbelül 3000 könyvet és füzetet tartalmaz.
A VÁROSI MÚZEUM.
A városi múzeumba tartozó kevés régibb tárgyat eleinte a városi levéltárban őrizték. Csak 1890-ben kapott a múzeum is külön helyiséget és e czélra egy régi, 1418-ban épült s azelőtt a „Thürl” nevű kapuval szomszédos bástyát használták fel. Alig hogy e helyiség létesült, már is tetemesen szaporodtak a Körmöczbánya multjára vonatkozó tárgyak. Mostani tartalmából kiemeljük a következőket:
12 drb arany-, 528 drb ezüst-, 517 drb réz-, 17 drb bronz-, 6 drb újezüst-, 54 drb sárgarézből vert és egy drb papirpénz, összesen tehát 1107 érem és 1311 drb egyéb tárgy. Ezek közé tartozik a városi kőczímer 1638-ból, mely az evangelikus templomnál levő hídon volt elhelyezve. – Középkori szobortöredékek, melyek a vár belső, 1418-ban épült körfalában, külön fülkében volak befalazva. – Az 1651-ben gróf Illésházyné által sajátkezűleg hímzett és a belvárosi templomnak ajándékozott antipendium. – Az alsómagyarországi hét bányaváros csapatainak utolsó, 1659-iki zászlója. – Az 1582-ben készült és olajfestésű képekkel díszített városláda, melyet a biróválasztások alkalmával – belsejében a város főprivilégiumával és pecsétnyomójával – nagy pompával a megválasztott új biró lakására vittek és ott ünnepélyesen átadtak, annak jeléül, hogy a polgárság az új biró kezébe adja a hatalmat. – Az 1740-ből származó, üvegből és aranyozott állványból álló „polgárok serlege”, melyből minden új polgár, polgári esküjének letétele után, a tanács szine előtt ivott. – A hajdani Sigillum pristaldinak, vagyis a biró pecsétjének nevezett idéző jelvény bükkfából, mely 1533-ban készült. – A régi, köralakú, nagy kohólakat, nyolcz hatalmas rugóval, mely az olvasztásból kikerült és még aranyat vagy ezüstöt tartalmazó ólomkenyerek elzárására volt rendelve. – Egy kerékpár, mely már 1834-ben báró Mitrovszky számára Körmöczbányán készült. – Az 1441-ben Körmöczbányán öntött bronzágyú, melynek elkészítéséért, a párjával együtt, a városi pénztár János mesternek 15 garast fizetett munkabér fejében. – Próba-pénzek (Pfenning-Prob) 1662–1665-ig 12 csomag, 5 darabonként külön papirba csomagolva és az akkori főkamaragrófi hivatal kezelőjének: Cseh Jeremiásnak a pecsétjével lepecsételve. – Körmöczbánya város és a czéhek pecsétnyomói. 96– Czéhkorsók az illető czéhek czímereivel és feliratokkal. – Floribus, vagyis társpohár: czéhpohár üvegből, az alján három különféle nagyságú golyóval, melyek nagyság szerint a tanoncz, a legény és a mester mértékei voltak. A czéh kötelékébe való felvételkor a szerint töltettek meg, a minek az illetőt a czéhbe felvették. A tanoncz számára a legalsóbbat, a legény számára már két golyót, t. i. az alsót és a fölötte levőt, a mester számára azonban az egész Floribust (nyolcz és fél deczi) töltötték meg és az illető köteles volt azt a czéh szine előtt egyhuzamban, az utolsó cseppig kiüríteni, a mi az üveg alakjánál fogva, nagyon nehéz volt, mert a bor rendszerint hirtelen futott ki és végig ömlött az illető arczán. – Régi bányász-mérlegek. – Régi pénz-súlyok fatokban, melyek már kb. 300 év óta őriztetnek a városnál. – A mészáros- és a csizmadiaczéhek Ferulái (hosszúnyelű, főzőkanál-alakú verők), melyekkel a czéh által elitélteket megverték. – A város díszkulcsai aranyból és ezüstből, melyeket a város 1751-ben Mária Terézia királyné és férje ide érkezése alkalmával készítetett. – Ezüst filligran ékszerek a XVI. vagy XVII. századból, stb. stb. A városi múzeum különben hétköznapokon d. e. 10–12 óra között a nagyközönség számára is nyitva van és polgármesteri engedélylyel megtekinthető.
KÖRMÖCZ. – RÉGI SÍRKŐ A VÁRTEMPLOMBAN.
Saját felvételünk
