A polgárok közgyűlése.
A polgárok közgyűlése.
A legfontosabb ügyek végleges elintézése, a városi biró választása, az adók megszavazása és megállapítása, a városnak és jogainak megvédése és hasonló ügyek, az összes polgárság jog- és ügykörébe tartoztak. Ezekben a polgárok közgyűlése határozott, melyet a tanácscsal és a választott községgel együtt, vagy pedig csak maga tartott meg.
Külön üléseiben elnöke és a közös gyűlésekben szószólója és képviselője a tribunus volt, a ki sem a tanácsnak, sem a választott községnek tagja nem lehetett. Eleinte a polgárság a tribunust maga választotta a saját kebeléből, a XVII. század kezdete óta azonban csak kijelölte, de a tanács és a választott község választotta és előbb egy, később azonban két helyettest állított melléje.
A tribunus szava döntő volt a polgárságban, azért szokta a városi biró a XVII. század második tizede óta őt is meghivatni a tanács és a választott község közös üléseire.
A XVI. század utolsó és a XVII. század első éveiben a körmöczi polgárság több volt biráját, hűtelen gazdálkodás miatt, elfogatta és elzáratta, mert a várost adósságokba sodorták, jóllehet a polgárság és a választott község e gazdálkodás ellen több ízben tiltakozott.
Közgyűlést csak akkor tartott, a mikor szükséges volt. A XVII. század második tizedében azonban a városi birák bizonyos esetekben a befolyásosabb polgárokat is meghívták a közgyűlésekre és e szokásból fejlődött idővel az ú. n. polgári választmány, a melynek a véleményét az egész polgárság akaratának tekintették. A választmány tagjainak száma eleinte 12–20 között ingadozott, a XVII. században azonban 60-ra és végre 100-ra emelkedett és ezért „Nagy közönségnek” is nevezték.
