Újbánya a felvidéki városok vagyonosabbjai közé tartozik, mert vagyona az 1901. évi vagyoni leltár szerint 1.070,903 korona 95 fillér. A vagyon fekvő javakból, javadalmakból, anyagok és termények készletéből, gazdasági eszközökből, cselekvő tőkékből, alapítványokból és cselekvő követelésekből áll. Fekvő javai: Erdő és rétbirtok, a tanácsház és vendéglő, 3 iskola és óvodaépület, 2 templom, 3 nagyobb ház, a városi major, korcsmaépület, a kőbányák és 3 kisebb lakóház. Javadalmai: A vízjogosítványok, a helypénzszedési jog, vadászat és halászati jog. Cselekvő tőkéi: 1871. évi államadóssági kötvény (74,700 korona), 1890. évi regále-kártalanítási kötvény (218,100 korona), magánkölcsönkötvények és 200 drb vasúti részvény. Alapítványai vannak a barsmegyei gazdasági egyesületénél, a felvidéki magyar közművelődési egyesületnél és az országos erdészeti egyesületnél.
Újbánya. – A RÓM. KATH. TEMPLOM ÉS A PLÉBÁNIA.
Saját felvételünk
A város cselekvő vagyona a következő:
|
|
K f
|
|
K f
|
I. Fekvő javakban
|
jövedelmező
|
478,202.40
|
nem jövedelmező
|
347,983.–
|
II. Javadalmakban
|
jövedelmező
|
11,668.–
|
nem jövedelmező
|
–.–
|
III. Anyagok és terményekben
|
jövedelmező
|
3,933.75
|
nem jövedelmező
|
571.20
|
IV. Szerek és eszközökben
|
jövedelmező
|
–.–
|
nem jövedelmező
|
3.098.60
|
V. Tűzoltó szerekben
|
jövedelmező
|
–.–
|
nem jövedelmező
|
2,214.40
|
VI. Gazdasági eszközökben
|
jövedelmező
|
–.–
|
nem jövedelmező
|
2,643.80
|
VII. Cselekvő tőkékben
|
jövedelmező
|
330.101.99
|
nem jövedelmező
|
40,000.–
|
VIII. Alapítványokban
|
jövedelmező
|
–.–
|
nem jövedelmező
|
700.–
|
IX. Cselekvő követelésekben
|
jövedelmező
|
7,859.52
|
nem jövedelmező
|
20,712.95
|
|
|
831,756.66
|
|
417,923.95
|
A szenvedő vagyon 178,785 K 66 f, marad tehát nem jövedelmező 239,138 K 29 f, vagyis az összes cselekvő vagyon 1.070.903 kor. 95 fill.
A város költségvetése főbb tételekben a következő:
Különféle haszonbérek
|
3308 K 62 f
|
Erdei jövedelem
|
30225 K 98 f
|
Megyei és városi pótadók
|
3417 K 77 f
|
Állami- és magán-kötvények kamatai
|
15457 K 30 f
|
Gazdasági bevételek
|
3606 K 32 f
|
Jövedékrészesedés és jutalék
|
1063 K 88 f
|
Borital és húsfogyasztási adó
|
3254 K 95 f
|
Fogyasztási adópótlék és különféle díjak
|
5864 K 26 f
|
Rendkivüli bevételek
|
3305 K – f
|
|
összeg 69504 K 08 f
|
Fizetések és nyugdíj-hozzájárulások
|
28986 K 73 f
|
Különféle, 600 koronáig terjedő tételek
|
3597 K 73 f
|
Gazdasági kiadások
|
7123 K 60 f
|
Rendőrök ruházata
|
686 K 36 f
|
Állami adó- és egyenértéki illeték
|
4336 K 83 f
|
Erdei kiadások
|
8290 K – f
|
5 százalékos iskolai pótadó
|
1146 K 80 f
|
Bor-, ital- és húsfogyasztási váltság
|
2600 K – f
|
Fogyasztási adókezelési költségek
|
795 K 79 f
|
Rendkivüli kiadások
|
3500 K – f
|
|
összeg 71925 K 46 f
|
Ezzel szemben a fedezet
|
69504 K 08 f
|
Hiány
|
2421 K 38 f.
|
melyet az egyenes állami adó 10%-ában kivetett pótadóval fedeznek.
A mint e költségvetésből látszik, a város jelentékenyebb bevételeit az államkötvények kamatai, a fogyasztási adópótlék és az erdei jövedelem szolgáltatják. Az államkötvények közül az 1871-iki államadóssági kötvény (74700 kor.) után a város a körmöczbányai adóhivatal útján félévenként 748 kor. 35 fill. kamatot élvez.
Az 1890. évi regále-kártalanítási (218100 korona) kötvény után az állam a városnak utólagos félévi részletekben évenként 9814 korona 50 fillért fizet, a mi 4 1/2 százaléknak felel meg. Tekintve azt, hogy míg a város a nyolczvanas években a regále bérbeadásából körülbelül 16000, borbeviteli vám czímén pedig 2600 koronát s így összesen 18–19,000 korona jövedelmet húzott, károsodása annál jelentékenyebb, mert regále-kártalanítási kötvénye csak 9814 korona 50 fillért jövedelmez, borkiviteli vámja pedig 6–800 koronára apadt; de még ez a jövedelem is megszünt a borpótlék által, mely ezt a jövedelmet egész 170 koronáig csökkentette. Igaz ugyan, hogy a bor-, ital- és hús-fogyasztási adónak az államtól való bérbe vétele és a fogyasztási adópótlék körülbelül 4400 korona jövedelmet nyujt, de a károsodás évenként így is körülbelül 4000 korona.
A városnak 200 darab 40,000 korona értéket képviselő garamvölgyi vasúti részvénye ez idő szerint nem jövedelmez. De legtekintélyesebb jövedelmét a város erdőbirtoka szolgáltatja, mely jövedelem több mint 30.000 koronára rúg s e mellett számos munkáskezet foglalkoztat és ezenkivül sok szegény ember megélhetését könnyíti meg az által, hogy használaton kívüli terményeinek, mint az epernek, málnának, szedernek, gombának stb. eladása által mellékkeresethez juttatja. A város erdészetére vonatkozó részt más helyen bővebben közöljük.
A város ez idő szerinti tisztviselőinek a névsora a következő: Kotiers Emil polgármester, Staud Nándor főjegyző, Koperniczky József rendőrkapitány, Csernák László pénztárnok és közgyám, Nizsnik Béla számvevő, dr. Rischanek Béla tiszti ügyész, dr. Horváth József helyettes tiszti orvos, Baumann Samu erdőmester és gazdasági előadó.
ÚJBÁNYA CZÍMERES PECSÉTJE.