Közigazgatás.
Közigazgatás.
Áttérve most már a város közigazgatására, tudva van, hogy a várost Nagy Lajos ruházta fel 1345-ben, szabad királyi városi jogokkal. A szabadalomlevél értelmében úgy biráját, mint a 12 tanácstagot egy-egy évre szabadon választotta. A város pallosjoggal bírt és csak a királyi tárnokmester 128fennhatóságának volt alárendelve, de a polgárok összes ügyeiben önállóan intézkedett. Első bírája Sithpphauer Miklós volt, kinek bírósága alatt a város határait kijelölték és megállapították. Igy dél felől a szomszédos szent-benedeki apátság birtoka és Újbánya város területe között a Sebenicze-patak bal partja volt a határ, a patak maga azonban a szent-benedeki apátság területére esett. 1570-ben ismét szabályozták a határt, de ekkor már csupa tót elnevezésekkel találkozunk, úgymint Osztreniczni-potok, Pod-Repistye, Banskastudna, Zelezny-potok, Za Ritkom Brehem, Dolinka stb.
Hogy mily szabályzatok szeint igazgatták a várost, s mily jogot használt és alkalmazott, arról a chronologikus folytonosságot nélkülöző adatok, oklevelek és jegyzőkönyvek nem adnak felvilágosítást. A tanács hetenként többször tartott ülést, néha már a kora hajnali órákban és külön napokon tárgyalta a közigazgatási ügyeket, külön napokon itélkezett. Itéleteit tanút és kínvallatás alapján mondotta ki. Az itéletek a kir. tárnokmesterhez voltak megfellebbezhetők, de főbenjáró ügyekben fellebbezésnek helye nem volt. Halálos itéleteit a városi határ déli végén fekvő és ma is Akasztóhalomnak nevezett dombon hajtotta végre. Külön hóhérja nem volt.
Az 1848. évi XXIII. t.-cz. következtében régi jellegének megváltoztatásával törvényhatósági joggal felruházott várossá lett. Az abszolut korszak idejében egy császári kerületi főnök és egy főszolgabíró alá helyezték a várost, mely később az úgynevezett kerületi főispán fennhatósága alá tartozott. Az 1859 április 24-én kelt császári pátenssel új községi törvény alá került, de 1860-ban ismét visszanyerte autonómiáját. Az 1876. évi XX. t.-cz. a város kormányzati rendszerét ismét megváltoztatta. Megmaradt ugyan szabad királyi városnak, de csak névleg, mert önálló törvényhatósági jogát elvesztette és sz. kir. bányaváros czímét megtartva, mint rendezett tanácsú város Bars vármegyébe van bekebelezve.
