Az orsz. iparegyesület és a védegylet hatása.
Az orsz. iparegyesület és a védegylet hatása.
Ily állapotban találta Bihar-megyét az az akczió, a mely hazánk akkori szellemi nagyságainak közreműködésével az országos ipar-egyesület megalkotásában 297s a védegylet életrehívásában a hazai iparfejlesztés hatalmas eszközeit varázsolta elő. Ez az akczió Bihar-megyére is előnyös hatással volt, mert az 1846-iki kiállításon nagyváradiak is megfelelő számmal vettek részt. A védegyletnek magyarországi, 139 vidéki osztályából négy Bihar vármegyére esett. És pedig egy volt Debreczenben: Péczely József, Kismarján: Bige Károly, Nagyváradon: Szacsvay Imre, Várad-Püspökiben: Ercsey Zsigmond elnöklete alatt. A védegylettel kapcsolatos iparműtár eszméje is hódított Nagyváradon, a mint az 1846. év vége felé kiadott jelentésből kitetszik, mely szerint itt „részvényekre alapíttatik most egy nagyobbszerű fiókraktári vállalat, melynél a lelkesedés hazafiúi melege, párosulva józan vállalkozási tapintattal, kétségtelenül haszon viruland fel mind a vállalatnak, mind iparunknak”, – mondja az idézett jelentés. Azonban közbejöttek az 1848-iki események, utána az abszolut korszaknak mindent elnyomó hatása, míg végre az 1867. évben helyreállított alkotmányosság az iparnak is meghozta a szabadságot. Ez időre esik Nagyváradnak iparos várossá kialakulása és ez időben keletkeztek, illetőleg fejlődtek a megye más helyein azok a jelentékeny ipartelepek, melyre Bihar vármegye iparát országos jellegüvé avatják.
Mielőtt azonban Bihar vármegye és Nagyvárad város iparát részletesen megismertetnők, nem tartjuk feleslegesnek a nagyváradi ipartestület megalakulásakor, vagyis 1886-ban, és összehasonlitásul 1890-ben az annak kebelébe tartozó iparosok számát ide iktatni.
