Faipar.
Faipar.
A faipar majdnem minden ága honos a vármegyében. Figyelmet érdemel az ide tartozó iparágak közül az asztalos-ipar, melylyel különösen Nagyváradon sok iparos foglalkozik. Itt úgy a bútor, mint az építőipari asztalosság, – bár szerszámgépek igénybevétele nélkül, – különösen az utóbbi, magas fokon áll és megfelelő keresetet nyujt. Annál szomorúbb a helyzete a butorasztalos-iparnak, noha annak nem egy kiváló képviselője van. Az osztrák elnyomó verseny s talán a helyi viszonyok is okozzák, hogy a néhány évvel ezelőtt Nagyváradon létesült műbutorasztalos-gyár megszünt.
A kádár-ipar a phylloxera-vész kiütése előtt a megyének szőlőhegygyel bíró majdnem minden községében, de különösen Nagyváradon, egyike volt a legfejlettebb és legtöbb keresetet nyujtóknak. A phylloxera-vész után azonban e téren oly hanyatlás következett be, hogy már kiveszőfélben volt, a midőn a nehány évvel ezelőtt megindult szőlő-rekonstrukczió új életerőt hozott ez iparágba.
A bognár-ipar szintén elterjedt és régi ipar a megyében. Jelentőségét a viczinális vasútak elterjedése következtében fokozatosan elvesztette, habár készítményei: a biharmegyei szekerek és kocsik, azelőtt a vármegye határain túl is keresettek voltak. A megye székhelyén a bognáriparból a kocsigyártás fejlődött ki, mely a 60-as évek óta kisipari nagyobb műhelyekben feltalálható, s a mely az úri-kocsik minden fajtájára, kariól-postakocsik és más specziális czélt szolgáló műkocsik készítésére is kiterjed.
A fonott-árúk készítését eleintén Bihar-megyében csak háziiparszerűleg űzték, de az utóbbi évtized alatt egyes ágai a háziipar köréből kiváltak. Igy néhány évvel ezelőtt szalmakalapgyár létesült, mely 1900-ban a czirokseprű-készítést is üzemkörébe vonván, 160,000 koronával részvénytársasággá alakult át. Ez a gyár, részben Olaszország, Japán, Khina és Svájczból, részben Bihar-megyéből, különösen Henczidáról és környékéről beszerzett nyersanyag felhasználásával, különféle mintáju szalmakalapot készít s az ugyancsak hazai anyagból készült czirokseprűvel együtt, többnyire külföldön, nagy mennyiségben hozza forgalomba.
Szintén figyelmet érdemel a néhány év óta fennálló bucsai kosárfonó-telep is, mely évenként körülbelül 10–12 vaggon spanyol-nádat dolgoztat fel kosárárúkra és fonott székekre. A telep a nagyrészt Magyarországból, de Romániából és Bulgáriából is jelentkező keresletnek alig képes eleget tenni.
