Kereskedelem.
Kereskedelem.
A kereskedés Bihar-megyében is későn kezdett meghonosodni, de az időszakonként Ausztriába és Csehországba, valamint Németországba irányuló marha, bor és gabona kivitelből Bihar vármegyének is rész jutott, minthogy a békésebb időszakokban e három kiviteli czikkből a mindennapi szükségletnél jóval nagyobb mennyiséget termelt, illetőleg tenyésztett.
A külkereskedésnek azt a részét, a mely az országban elő nem állított iparczikkekre, u. m. selyem- és gyapot-szövetekre stb. és a keleti fűszer- és más gyarmati árukra vonatkozott, a megyében a törökök közvetítésével az ott települt görög és örmény családok látták el. Ugyanezek kezében volt a XVII. században a belkereskedelem is, a mennyiben a települő helyökűl szolgáló város kereskedelme élelmezte a vidéki falusi vagy földesúri hatóság alatt álló kisvárosi kereskedelmet is.
A belkereskedésnek ez időben a legfőbb tényezői a heti és országos vásárok voltak, különösen Debreczenben és Nagyváradon.
E vásárokon nagy arányokat öltött a marha- és sertés-kereskedés, valamint jelentékeny volt a forgalom borban, dohányban, szűrben és közönséges szepesi és erdélyi posztókban, festett és festetlen vászonban, ruhanemüekben és cserépedényekben. A vásárok mellett a falusi nép csekélyebb szükségleteit a megyében házalók fedezték, de a XVIII. század közepe táján alig volt már helység, a hol megtelepült görög, örmény vagy zsidó szatócs ne lett volna.
A XIX. század a kereskedelem fejlődését is meghozta, s habár az a megye határain túl csak lassan terjedt és az ország kiviteli kereskedésében még ma sem játszik kimagasló szerepet, mégis Nagyvárad lassanként oly kereskedelmi központtá fejlődött, mely belkereskedés szempontjából az ország 309bármely városával versenyezhet. Nagyvárad ugyanis s vele együtt Nagy-Szalonta, B.-Ujfalu, Belényes és Margitta nemcsak vásáraikkal, hanem megtelepült kereskedőik révén is nagy tevékenységet fejtenek ki, s bár az egyre alábbszálló gabonaárak, a phylloxera-vész és a sertésvész miatt Bihar vármegye kereskedelme nagy megrázkódtatásoknak volt kitéve, Nagyvárad és a megye említett községei, mezőgazdasági terményeikkel, a megyében tenyésztett állatokkal, valamint az állati termények közül disznózsírral és szalonnával, tojással, nyers bőrrel, erdei terményekkel, különösen fával még mindig figyelemre méltó kereskedelmet folytatnak.
Fokozottabb figyelmet érdemel azonban Nagyváradnak gyarmat és fűszeráru, díszműárú, kézműárú és rövidárú, valamint vaskereskedése is, melyek közül különösen a gyarmat- és fűszerárú, valamint a kézműárú és a vaskereskedés a megye határán túl, a szomszédos vármegyékre, kiváltképen a Királyhágón túli területre és Szilágy vármegyére kiterjednek.
Nagyvárad kereskedelmi forgalmát jellemzik a „Bihar vármegye vasútjai” czímű fejezetben közölt árúforgalmi adatok, és ha ezeket a számokat tekintetbe vesszük, akkor látjuk azt is, hogy Bihar vármegye és Nagyvárad méltán versenyez kereskedelmi szempontból az ország bármely más vármegyéjével, illetőleg városával.
Nagyvárad. – Berger Dániel szesz. és élesztő-gyára.
Eredeti rajz.
