Vármegyei ipartelepek.
Vármegyei ipartelepek.
A vármegyében levő ipartelepek közül a következőknek az üzemrendszerét és termelési adatait közöljük:
Bucsa. – Timár László kosár és fonott butoráruk gyára, 1896-ban alakult. Különlegessége az, hogy tisztán spanyolnádból dolgozik, melyből rendkivül tartós és tetszetős árúk készülnek. A telep épületeinek száma 7. Hajtó-erőt ez iparág keveset igényel, de azért hat lóerőnek megfelelő vízi erő áll rendelkezésére. A munkások száma 30. A gyár évenként 10 vaggon spanyolnádat képes feldolgozni. Piaczai Magyarországon kivül Románia, Bulgária és Törökország.
Ér-Mihályfalva. – Beck Mór pótkávé-gyára, 1885-ben keletkezett. A gyár 1000 négyszögméter területen fekszik és 4 épületből áll. Nem nagy számu munkást igényel. Összesen kb. 20-an vannak, a kiknek több mint a fele nő. Hajtó-erő 8 lóerejü gőzgép. Az évi termelési képesség 2400 m. mázsa. Magyarországon kívül Bulgáriában is piacza van.
Fekete-Erdő. – Az egyesült magyarhoni üveggyár részvénytársaság üveggyára. A társaságnak még Bélen, Uj-Antalvölgyön, Salgó-Tarjánban és Kis-Kapocson is vannak gyárai. A feketeerdei üveggyár a mult század első felében alakult. Gyártási ágai fúvott és csíszolt árúk és szíkvíz üvegek, mely utóbbiak a gyár különlegességét képezik. A gyár 80 k. holdnyi 310területen terül el és 26 épületből áll. Hajtó-erő: két gőzgép 27 és 4 lóerőre és ezenkivül 36 lóerőnek megfelelő vízi erő. A gyári munkások száma 250, ezek között kb. 25 fiu és 70 nő van. Évi termelési képesség 600.000 korona értékü árú. Magyarországon kivül még Ausztriába, Törökországba, Romániába, Bulgáriába és Kis-Ázsiába van kivitele.
Mező-Telegd. – A bihar-szilágyi olajipar részvénytársaság gyártelepe Mező-Telegden 1893-ban alakult. (Központi iroda: Budapest, VI., Andrásy-út 30.) Kezdetben csupán a felső-dernai és tatarosi aszfaltművekben termelt nyers aszfaltolajat dolgozta fel, a mennyiben abból gépkenőolajakat gyártott, később azonban az eredetileg csupán ásványolaj-gyártásre berendezett telepet petroleumfinomítóval egészítették ki. Ma Bihar vármegye ipartelepei között az első helyet foglalja el. A gyár 60000 m2 területen épült és 23 épületből áll. Ezek közül fontosabbak a vasúttal párhuzamosan fekvő olajgyári épület, a benzinpároló, a gőzkazánház, az olaj- és petroleumpároló kazánok kazánháza, lefolyó ház, szivattyúház, gépműhely, kádárműhely, töltő helyiség, stb. a gyár keleti részében a nagy nyersolaj-kazánok, mig a nyugati részben a lakóépületek állanak és pedig a pénzügyőri kirendeltség épülete, iroda és laboratorium, igazgatói lakóház, hivatalnoki lakóház, munkás-lakok. A pároló- és gőzkazánokhoz 3 épített és több vaskémény szolgál. A gyárat az állomással iparvágány köti össze, a melyen a vállalat forgalmát saját mozdonyával bonyolítja le. A folyékony gyártmányok szállítása az egyik tartányból a másikba és a pároló kazánokba, Worthington-féle-szívó, és nyomószivattyúkkal és hatalmas légszivattyúk segélyével történik, jobbára földalatti csővezetékeken. Hajtó erő egy 325 m2 tűzfelületü gőzkazán. A vállalat tisztviselőinek társadalmi életét is emelni igyekszik és a gyártelep közvetetlen szomszédságában a vállalat által létesített épületben, van elhelyezve a tisztviselői kaszinó és ennek szomszédságában, az iskola, a gyári tisztviselők és munkások gyermekei részére. A gyártelepen 150 munkás nyer foglalkozást és azonkivül számos külső munkás. Műszaki igazgató dr. Singer Lipót, kinek az üzem vezetésében 2 vegyész és 5 művezető segédkezik.
Nagyvárad. – Janky és társa franczia cognac-gyára.
Lunkászprie- – Junghanns E. mészégető telepe és erdőüzlete. Alapíttatott 1895-ben. Nagykiterjedésü és igen érdekes erdei vasútja van. A telep 15 épületből áll, melyekben 60 munkást foglalkoztat. Megfelelő gőzerővel bír és termelési képessége évenként kb. 1500 vaggon. Piaczai az alföldi és a felsőmagyarországi vármegyék.
Mező-Keresztes. – Meister Testvérek gőzmalma. 1890-ben Kamuty András alapította. 1893-ban vette meg tőle a jelenlegi czég, mely azt a mai igényeknek megfelelően alakíttatta át. A malom 3000 négyszög öl területen 8 épületből áll. Hajtó-erő 40 lőerejü gőzgép. Termelési képessége évi 50.000 mmázsa.
Mező-Telegd. – Kollár és Társa kocsikenőcs és gépkenőcs gyárát Kollár Miklós alapította 1897-ben. A gyár területe 1000 négyszögöl, melyen 6 épület áll. Az üzem nem igényel sok munkást. Évi termelés 100 vaggon áru. Piacza az egész ország.
Mező-Telegd. – Sátori Mór gipsz, mastix és műtrágyagyára a 80-as években keletkezett. Mint különlegességet czementgipszet gyárt. A gyárterület több holdra terjed, melyen 10 épület áll. Hajtó-erő egy 10 lóerejü gőzgép. Habár a gyár üzeme nagyobb munkaerőt nem igényel, mégis átlag 25–30 munkást foglalkoztat. Évi termelés 500 vaggon mastix és 300 vaggon gipsz. Kiviteli piaczok Bulgária és Ausztria, hazai piacza az egész ország. A gyár állami kedvezményben részesül. Főtelepe Budapesten van és a telegdin kivül Pozsonyban 311is van fióktelepe. A gyár nyerstermékeit a saját bányáiból szerzi, melyek Sztánán, Tót-telkén és Oláh-Nádason vannak, a honnan a nyers anyagot Mező-Telegdre szállítják.
Nagy-Szalonta. – A Neuschloss-féle nasiczi tanningyár és gőz-fűrész szalontai telepét 1892-ben a Neuschlass Károly és fia czég alapította. Gyártási ágai tölgyfa-fűrészárú volt. A czégnek nagyobb erdőbirtokai vannak Élesden és Felső-Lugoson, a hol az üzem tovább folyik.
Tataros. – A Hazai aszfalt-ipar részvénytársaság gyártelepe 1890-ben alakult, „Tatarosi kőolaj és aszfalt r. t.” czímen. 1894-ben tőkéjét felemelve nevet cserélt, és a mig eddig kőolajgyártással és hasonló termékek előállításával foglalkozott, addig a bihar-szilágyi olajipar r. t.-nak Mező-Telegden történt letelepedése óta, tisztán aszfaltot termel és dolgoz fel. A társaságnak Mező-Telegden is van telepe, a mely aszfalt-masztixot gyárt és ugyanilyen gyára van Budapesten is. A tatarosi telep területe 38 k. hold és azon a következő épületek vannak: Igazgatói lakóház, két gőzkazánház, gépház, lugozóház, zúzó, kotro, két víztelenítő, egy aszfalt-szivattyúház, lepároló helyiség, gyűjtőház, bitumen-tartályház, vízszivattyú-tartályház, gőzszivattyúház, szénraktár, kovács-, pintér- és asztalosműhely, iskola, három tiszti lak, iroda, vendéglő és 30 munkásház. A telep két gőzgéppel van felszerelve az egyik 35, a másik 25 lóerejü. Villamos világítás van az egész gyártelepen. A belső munkások száma 200, a külsőké 150. Termel itt Tataroson 1500 tonna bitument, mely a fiók-telepeken 10.500 tonna aszfalt-masztixet ad. és ezen kivül 1100 tonna nyers ásványolajat. Piacza az egész ország és azonkivül Románia és Németország. A nyers anyag kiaknázása bányászatilag, tárnákban történik és pedig különböző szinteken. Eddig 90–100 méter mélységig öt bitumenes réteg állapíttatott meg, de ez idő szerint csak a két felső réteget aknázzák. A bitumenes réteg alatt előforduló 50–70 cm. vastag lignit-réteget tüzelésre használják fel. A tárnákból kikerülő nyers anyagból, mely mintegy 80% homok és csak 20% használható anyagból áll, az utóbbit egy nagyon elmés szerkezetü készülék választja ki. Ez egy 25 m. hosszu, vízzel megtöltött kazán, melynek fenekén végtelen csiga mozog. A vizet a gőz folytonos forrásban tartja. A végtelen csiga viszi előre a zúzókészülékben apritott anyagot, a víz a bitument kiválasztja, ez a fölszinre száll, honnan megfelelő gépezet az ülepítő készülékbe hajtja, a homok egy szekrénybe hull, onnan kotró kanalak kimerítik és vasúti kocsikba dobják. A kiválasztott vizes bitument megfelelő viztelenítő üstökben a víztől megszabadítják, pároló kazánokba nyomják, ezekben, túlhevített gőzök segélyével, az olajat lepárolván, a visszamaradó tiszta bitument vacuumos kazán utján hordókba bocsátják és mezőtelegdi és budapesti gyárukba szállítják, a hol aszfaltozási czélokra alkalmas masztixot készítenek belőle, a nyersolajból pedig a mezőtelegdi olajgyár kitünő minőségü gépolajat gyárt.
Nagyvárad. – Az Andrényi czég telepe.
Eredeti rajz.
Vár-Sonkolyos. – Stern Dezső mészégető telepe és erdőüzlete 1892-ben alakult. A gyártási ágak nagyobb szabásu mészégetésen kívül tüzifa, szerszám- és épületfa. A telep 22 km.-nyi erdei vasuttal bír, melyhez 2 mozdony van. Az épületek száma 32, a favágó munkásoké 1000–1200. Évi termelési képesség kb. 5000 kocsirakomány fa.
