Nagyváradi ipartelepek.
Nagyváradi ipartelepek.
Nagyváradról a következő jelentékenyebb telepek üzemrendszerét és termelési adatait közöljük:
A Léderer és Kálmán-féle szeszgyár és finomító részvénytársaságot 1857-ben Kálmán Ferencz és Léderer Antal alapították. Mint részvénytársaság azonban csak 1888. óta működik. A társaság szeszgyártáson és finomításon kivül marhahizlalással is foglalkozik. A telep területe 10 katasztrális hold, melyen a hizlalókon kivül 12 épület áll. Hajtóerő 48 lóerejü gőzgép. A munkások száma 165. Évi termelési képessége 36,000 hektoliter, tényleg azonban csak 15,000 hektolitert termel. Piaczai Magyarországon kívül főleg Konstantinápoly, Szmirna, Szaloniki és a Kelet.
Moskovits Mór és fia szesz, élesztő, rum, likőr és vegyészeti gyára 1848-ban mint szeszgyár alakult. Különlegessége a pasteurizált szesz és a Lótusz-likőr; a vegyészeti gyárban kénes aether, eczet- és gyümölcsaetherek és gyógyászati czikkek. A gyár területe 18,000 négyszögméter, melyen 12 épület áll. Hajtó-erő két gőzgép 55 és 16 lóerőre. A munkások száma 60–70, ezek között körülbelül 10 nő is van. Évi termelési képesség 4000 hektoliter alap-szesz, 3500 hektoliter rum és likőr és 3500 mmázsa élesztő. Piaczai, Magyarországon kivül, Ausztria és Szerbia. A vegyészeti gyár állami kedvezményben részesül.
312Löblé H. szeszfinomítóját 1851-ben Löblé Dávid alapította. A gyár területe 400 négyszögméter, melyen 5 épület áll. Három gőzkazánnal van felszerelve. Évi termelési képessége 10–12.000 hektoliter. Piaczai Bihar- és Békés-megye, továbbá az erdélyi részek.
BergerDániel szesz- és sajtolt élesztő gyárát 1850 körül Berger Sámuel alapította. A gyár területe 14.000 négyszögméter, melyen 8 épület van. Hajtóerő 50 lóerejü gőzgép. A munkások száma 30. Évi termelési képesség 400 hektoliter. Piacza Magyarország.
Moskovits Adolf és fia szesz- és élesztő gyárát Moskovits Adolf alapította 1862-ben. A gyár területe 4000 négyszögméter, melyen 8 gyárépület, 12 istálló és 4 magtár áll. Hajtóerő két gőzgép 60 és 25 lóerőre. A munkások száma 100 körül forog. Évi termelési képesség 8000 hektoliter szesz és naponként 20 métermázsa élesztő. Piaczai Magyarországon kívül a Balkán-államok és Afrika.
Ugyanezen czég eczetlélgyára 1886-ban keletkezett Nagyváradon. A gyár területe 1200 négyszögöl, melyen három épület áll. Napi termelési képesség 20 hektoliter.
Ugyancsak a Moskovits Adolf és fia czég gőzhengermalma, árpagyöngy-gyára és köleshántója 1890-ben keletkezett Nagyváradon. A gyár területe 3000 négyszögméter, melyen a négy gyári épületen kívül két lisztraktár van. Hajtóerő 3000 lóerejü gőzgép. A munkások száma 140 körül mozog. Napi termelési képesség 500 métermázsa. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria, a Balkán-államok és az árpagyöngyre Olaszország.
Az egyesült nagyváradi László- és Hunyady gőzmalmi részvénytársaság 1898-ban keletkezett. A malom területe 5500 négyszögöl, melyen 5 épület áll. Hajtóerő 750 lóerejü gőzgép. A munkások száma 220. Évi termelési képesség 460,000 métermázsa.
A Weinberger Jakab és fia „Emilia”-gőzmalmát a Weinberger és Aufricht czég 1885-ben alapította. A malom területe 300 négyszögméter, melyen 3 épület áll. Hajtóerő 100 lóerejü gőzgép. A munkások száma 25. Évi termelési képesség 50,000 métermázsa. Piaczai Magyarország és Erdély.
Janky és Társa francia cognac-gyára 1894-ben keletkezett. Az alapítók Janky József és Rimanóczy Kálmán voltak. Cognacon kívül rumot is gyárt, de különlegességét a borból lepárolt cognac képezi. A gyár területe 800 négyszögméter. Évi termelési képessége 3600 hektoliter. Magyarországon kívül Ausztriába is szállít.
A Pontelli-féle szalámi gyár részvénytársaság 1900-ban keletkezett. A gyár csak kézi erőre van berendezve és 30 munkást foglalkoztat. Termelési képessége, egy munka-idény alatt, 450 métermázsa. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria és Olaszország.
A czirok- és szalmaárúgyár kiviteli részvénytársaság 1900-ban alakult. Gyártási ágak: seprők, ruhaseprők, kefék és szalmakalapok. A gyár területe 400 négyszögméter, melyen öt épület áll. A munkások száma 150, ezek között 75 nő van. A gyár évenként 300,000 korona értékü árút képes gyártani. Piaczai Magyarországon kivül Ausztria, különösen Bécs, Prága és Lemberg. A gyár állami kedvezményben is részesül.
Perge és Rozslay lakatos gyárát 1847-ben Perge István alapította. Mostani czégtulajdonos Rozslay Géza. A gyár, mint különlegességet, gazdasági gépeket és ekéket készít. Területe 250 négyszögméter, melyen 4 épület áll. Ez az ipartelep 12 munkagéppel van felszerelve. Az évi termelés 3000–4000 darab között változik. Piaczai különösen a szomszéd vármegyék és Erdély.
A Campbells és Sands nagyváradi légszeszgyárát Haldenby Keyworth János Róbert 1873-ban alapította. Gyártási ágak, a légszeszen kivül, annak mellékterményei, úgymint koksz és kátrány. A gyár 2 katasztrális holdnyi területen fekszik, melyen négy épület és két gáztartály van. A munkások száma 40. A gyár évenként 2.200.000 angol köbláb légszeszt, körülbelül 130 vaggon pirszenet és 8 vaggon kátrányt termel. A főcsőhálózat 21,000 méter, mely 7500 lángot táplál.
J. Weisz Mór kötélárú és műszaki hálógyára 1900-ban keletkezett. Hajtóerő egy 6 lóerejü benzinmotor. Munkásainak száma csupán 20, miután két uj rendszerű géppel dolgozik, melyeknek mindegyike körülbelül 80 ember munkáját végzi. Piacza Magyarország.
Moskovits Farkas és társa csizma és czipőgyárát 1887-ben Moskovits Farkas alapította. Jelentékeny ipartelep, a hol csizmát és lábszárvédőt (kamáslit) gyárilag állítanak elő. A munkások száma 150, ezek között 15 nő van. Évi termelési képesség 70.000 pár. Magyarországon kívüli piaczai Ausztria, Bosznia, Szerbia és Bulgária.
A nagyváradi műtrágyagyár részvénytársaságot 1890-ben alapították. Gyártási ága konczentrált marhatrágya, de mint mellékiparággal épülettégla-gyártással is foglalkozik. A telep 22 katasztrális holdnyi területen fekszik, melyen 10 épület áll. Hajtóerő 30 lóerejü gőzgép. A munkások száma, a rendes munkaidény alatt, 200–250, kiknek a harmadrésze női munkás. Évi termelési képesség műtrágyában körülbelül 250 vaggon, téglában körülbelül egy millió darab. Téglagyártmányait csak a vármegyében helyezi el, de a műtrágya piacza Magyarországon kívül Ausztria és Németország.
A nagyváradi árúraktár részvénytársaságot a biharmegyei kereskedelmi ipar- és terményhitelbank, a Nagyváradi és Biharmegyei takarékpénztár alapították 1889-ben 120,000 frt részvénytőkével. A kibocsátott 1200 drb 100 frtos teljesen befizetett részvényekből a jelzett 3 pénzintézet egyenként 200, a közönség köréből 600 darabot jegyeztek. A forgalom legnagyobb volt az 1891/92-ik évben, midőn 96.832 q. árúra 893.305 frt értékben 714.640 frt előleget adtak.
Andrényi Károly és fia czég vasárú és gépraktára nem szoros értelemben vett ipartelep ugyan, de miután nemcsak Nagyváradon, hanem messze földön egyike a maga nemében legnagyobb üzleteknek, érdekesnek tartjuk leírását közölni. Az üzletet Andrényi Károly 1875-ben alapította Nagyváradon. Az árúház területe 2750 négyszögméter, a raktáraké pedig 8250 négyszögméter. A személyzet száma 32. Az épület, mely a czég tulajdona, a pinczeraktártól a padlásig felvonó gépekkel van ellátva. A hatalmas üzlethelyiség hossza 46, szélessége 12 méter és az üveggel fedett udvari raktár ugyanannyi. Ezenkivül a pinczékben, a földszinten, félemeleten, első emeleten és a tető alatti második emeleten is számos rekeszre 313osztott hatalmas raktátrai vannak, a nyitott udvar pedig az ily durvább vasárúk raktárául szolgál, melyeknek az időjárás kevésbbé árt.
A Kunz József és társa czég 1802-ben alakult. Üzletágai: vászon, fehérnemü, női és férfi divat, szőnyeg stb. A Szt.-László-téren levő nagy üzlethelyiségen kivül több terjedelmes raktárrak bír. Az irodai és kezelési személyzet száma 30 körül mozog és üzletköre kiterjed Bihar vármegyén kivül Szilágy- és Békés vármegyére és Erdélyre.
