Földvárak.
Földvárak.
A mint az erdélyi hegyek kinyújtják ágaikat az Alföldre, egész Biharmegye hosszában követni lehet az egykori földvárak sorozatát. A három Körös és mellékfolyóinak vidéke ez, mely hajdan a germán vandaloknak nyujtott egy ideig hazát. Béltől délfelé, régi, sánczoktól körülvett erősségnek nyomai látszanak; ez uralkodott hajdan a Tőz folyón, melynek partjaira építették. A Fekete-Köröspart vidéke meg van rakva ily régi védművekkel; bent a belényesi hegyek közt, fekszik Fenes község. Határának délnyugati végén látszanak romjai a hajdani Bélavárnak, melyet a szláv lakosok bizonyára fehér voltáról neveztek el így. A mint a Fekete-Körös a hegyek közül kiér, Sólyom falu mellett folyik el, egy régi pogányvár romjai alatt. Fekete-Bátor 454határában, a Körösparton, látszik egy régi földvár alapja sánczaival. Fekete-Tót dombos részén szintén régi vármaradványok szemlélhetők. Végre kint a síkságon, Sarkad és Békés mellett is láthatók a régi földvárnak nyomai.
A Sebes-Körös völgyvidéke szintén tele van régi erődök nyomaival. Elhagyva a vársonkolyosi pogányvárat, a Rézhegységnek kanyarodik; Lok község határában egy gömbölyü dombot a nép ma is várnak nevez. A pesterei földvárat csakhamar felváltja, a folyó jobb partján, a puszta-ujlaki s e faluval szemközt fekszik Telegd, ugyancsak egy ó-földvárral. A gyíresi határon keresztül vonúl, mint már jeleztük, az ördög-árka, s egy mellette fekvő halmon régi vár nyomai láthatók.
A Berettyó partjai is jól meg voltak rakva a régi korban erődítményekkel. Igy Monos-Petri határában három ős-várnak a nyomai tünnek fel. Az egyiket a nép Ungora-várnak nevezi, a másik, közel a Berettyóhoz, már a földdel majdnem egyenlő, végre a harmadik, úgynevezett belső vár, szintén e folyó partján emelkedik, s három nagy sáncza van. Félegyháza mellett szintén láthatunk földvárat, melyen most már szántóföldek terülnek el. Kis-Marja északi részén is láthatók egy földvár maradványai.
A Körösök és azok mellékvölgyei mentén sokszor egymást érik az ősi erőditmények. De nem tekinthetjük ezt a sánczgyűrüzetet tisztán hadi czélból, védelemre létesített erődítvényeknek. Volt az ó-kor népének más ellensége is, melylyel szemben nem lehetett fegyvereit küzdelembe vinni. Ez maga a természet volt.
Az ősi védművekhez tartozik az „Ördög-árok” is, mely a Tiszától Varsány alatt elvonul s Bihar vármegyébe ér, hol Vörös-Gyűrüsnek tartva, felhúzódött csaknem a Sebes-Körösig, ezt kétszeresen találván keresztbe.
És végre még valamit a kunhalmokról.
Bihar-megye területén, számos kunhalom emelkedett. Mi csak kettőről adhatunk számot, u. m. a b.-ujfalusiról és az udvariról. Ezek valóban emberi kéz művei. Egyikben és másikban is emberi és lócsontokat, kő- bronz- és vaskori régiségeket, őskori cserepeket találtak, tehát temetkezési helyül is szolgáltak. Az ezek bensejéből felszínre került tárgyak sokasága és különlegessége azt is mutatja, hogy nem egy, hanem többféle nemzet embereinek szolgáltak utolsó pihenőül.
