Nagyváradi állami főreáliskola.
Nagyváradi állami főreáliskola.
A középiskolák között a nagyváradi állami főreáliskola kiváló helyet foglal el; új díszes épületét 1896-ik évi október 18-án avatták fel. Nagyvárad polgárai már a 60-as években a reáliskola felállítása mellett foglaltak határozott állást. A közgyűlés 1868. október 24-én a tanügyi bizottság javaslatára a reáliskola számára ingyen telket és 2000 frt évi segélyt ajánlva meg, megbízta az akkori országgyűlési képviselőt, hogy a városi közgyűlés végzését a vallás- és közokt. miniszteriumhoz juttassa. Mindazonáltal a kérdés 3 évig pihent s csak 1871. június 24-én elevenítette föl ismét az ügyet Gyalókay Antal. Indítványát, melyben a többi között alkalmas épületen kívül a város részéről 4000 frtnyi hozzájárulást javasolt, a közgyűlés elfogadta s az ügy beható tanulmányozására bizottságot küldött ki, a minek meg is volt az óhajtott eredménye. 1872-ik évi április 19-én létrejött a vallás- és közokt. miniszterium és Nagyvárad város közönsége között a szerződés, melynek alapján a reáliskolát 1873. október 1-én I–IV. osztálylyal, a mai kir. itélő tábla helyiségében, megnyitották. Az 1874–75. évben az iskola a Szent-László-téri régi jogakadémia és gimnázium épületébe költözött és 22 éven át végezte ott a tanítás munkáját. Új épületének felállításához 1895. évi márcziusában fogtak hozzá és 1895. november 19-én fejezték be.
Az iskola felépítése a tornacsarnoknak a reáliskolára eső részével s a telek értékével együtt 139,247 frtba került. A város anyagi áldozata az építési költségnek 5%-át számítva s hozzávéve a 4000 frt készpénz hozzájárulását, évi 12,000 frtra tehető. Az államé, levonva a tandijakat, 21,000 frtra.
Fennállása óta közel 200 tanuló tett érettségi vizsgálatot. A rendes tanárok száma 13, a hitoktatóké 8 és 1 egészségtan-tanár. Az utóbbi években a latin nyelvet, a gyorsírást, a műéneket és a zenét is mint rendkívüli tárgyakat tanítják.
