Szent-János.
Szent-János.
Szent-János, a Sebes-Körös közelében, a püspökladány–nagyváradi vasútvonal mentén fekvő nagyközség, ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 285, lakosaié pedig 1399. Postája és vasúti állomása Bors, távírója Bihar-Püspöki. Határában a Sebes-Körös mellett, állott hajdan Keresztelő Szent János vitézeinek monostora, mely már 1190-ben szerepel. A XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek is említik ez apátságot, a melynek 1491403-ban Tanos nevű apátja volt. Ebben az időben az apátság birtokai közé tartozott a már rég elpusztult Nemti község is, mely Szent-János és Bors között feküdt. Később a község birtokosai között találjuk a XV. században a Czibak, a Sztáry (Esztáry), a Batthyány és a panaszi Pázmán családot. A község ebben az időben Szent-Ivános név alatt szerepel. 1549-ben, az apátság megszünése után, a hazátlanul bujdosó nyúlszigeti (margitszigeti) apáczák költöznek ide, 1557-ben pedig a község iktári Bethlen Gergely és haraklányi Massay László birtokába kerül. 1566-ban az apáczákat száműzték innen, kik erre Nagyszombatban találnak menedéket és hajlékot. 1485 körül és 1520-ban megyegyűlések is tartatnak Szent Jánoson. 1827-ben Frimont gróf lesz a község földesura, ez idő szerint pedig Lukács Antal főrendiházi tagnak van itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, melyet Lónyay Tivadar építtetett. E község határában állott hajdan Mikcse község. A XIV. század elején a leleszi monostor birtoka, 1387 körül pedig, a mikor már egyháza is említtetik, a váradi püspöké. E község Várad ostromna alkalmával pusztult el. A községben levő ev. ref. templom régi építmény, tornya azonban 1820-ban épült.
