Erkölcsiség.
Erkölcsiség.
A Bihar vármegye területén lakó magyarok erkölcsi érzéke minden irányban kellően ki van fejlődve. Vallásos, törvénytisztelő, becsületes és tisztességtudó. Megvannak azonban a magyar nép sajátságos jellemvonásai. Idegen és kaputos emberrel szemben tartózkodó, kissé bizalmatlan, gyanakvó és habár minden jó és szép iránt kellő érzékkel bír, mégis – tartozkodó természeténél fogva – kissé maradi, az újításokat nehezen veszi be, de ha jóságukról és czélirányosságukról teljes mértékben meggyőződött, gyorsan elfogadja és alkalmazza. Önérzete elég erős, sok helyen még a virtuskodás is járja és a parázs verekedések nem ritkák. Az utolsó években az idegen izgatók itt-ott szocziálista tanokkal mételyezték meg a népet, azonban itt a szoczializmus gyökeret verni nem bír, mert a magyar vidék népe szorgalmas, igyekvő és megélhetési viszonyai nem nagyon súlyosak. Lazább erkölcsi érzéket a magyarok között csak oly helyen találunk, a hol oláhok közé vannak ékelve, vagy oláhok között laknak.
Sajnos, hogy különösen a gör. keleti vallásu oláh nép erkölcsi érzéke már sokkal több kifogás alá esik. Ennek egyrészt vezetőik, illetőleg lelkészeik nagy számának elmaradottsága, a legtöbb helyen az iskolák távolsága vagy hiánya, de főleg az oláh nép tömegének szegénysége az oka. A nép zömének foglalkozása is nagy szerepet játszik ebben, a mennyiben nagyobb részük erdei és hegyi munkás, pásztor vagy napszámos; de sokat határoz az is, hogy legtöbbje oly helyeken lakik, a hova a kultura és a czivilizáczió csak nehezen hatol. Alapjában véve jámbor nép és vallásos, de határtalanul bizalmatlan és minden iránt közönyös, sőt apatikus, habár néha hirtelen fellobbanó. A nagy mértékben elterjedt pálinkaivás szintén egyik oka az erkölcsi érzék lazaságának. A vadházasság gyakori. A ballépések a nőknél nem ritkák és nem esnek valami szigoru megítélés alá.
)
Bihar vármegye nemzetiségi térképe.
Vende Aladár rajza.
218Örvendetes jelenség az, hogy a mennyire a tisztán oláhlakta vidékek a magyarlakta vidékek felé közelednek, annyiban tapasztalható az erkölcsiség javulása is, úgy hogy oly vidéken, a hol oláhok és magyarok körülbelül egyenlő számban vannak, vagy a magyarok valamivel többen, ott a magyarok és oláhok közötti eltérés némileg kiegyenlítődik. Az igaz, hogy viszont ily helyeken sok esetben a magyarok erkölcsi érzéke is kissé lazább, a tisztaság iránt kevésbbé fogékonyak és különösen a káros hatásu pálinkázást szívesen eltanulják az oláhoktól. Oly vidéken, a hol a magyarok túlsúlyban vannak, az oláhok erkölcsi érzéke – némely sajátságaikra nem tekintve – kifogástalan. Ezt a jelenséget pedig nem annyira a magyarok hatásának akarjuk tulajdonítani, mint inkább annak, hogy e vidékek részben a nagyobb központokhoz, részben pedig az alföldi síksághoz közelebb esvén, a lakosok foglalkozása, anyagi gyarapodása, és így életnézete és felfogása más befolyás alá jut, miáltal életmódjuk lényegesen változik; mivel pedig – mint már előbb említettük – az oláh nép alapjában véve jámbor és vallásos, az előbb vázolt külső körülmények erkölcsi érzékét könnyen és előnyösen fejlesztik.
A vármegyében élő tótok és németek száma oly csekély, hogy azokkal ily szempontból – kellő anyag hiányában – foglalkozni alig lehet. Úgy erkölcsi érzékükre, mint szokásaikra, sőt külső megjelenésükre is az a vidék van befolyással, a hol élnek.
