A vármegye tevékenysége a kiegyezés után.
A vármegye tevékenysége a kiegyezés után.
A vármegye nagy fia, Beőthy Ödön és a nemzeti szabadságharcz tevékeny részese, Nagyvárad első népképviselője s a vértanú Szacsvay Imre emlékezete megörökítésének előkészítésére bizottmány küldetett ki. Ezen kívül egyebek között a hagyatéki s árvaügyekben létező zavarok megszüntetése végett öt szakegyén alkalmazása mondatott ki; kimondatott, hogy a bizottmányi űlések rendes ideje minden hónap 3-ik szerdája leend. A kórháznak egy tébolydai osztálylyal leendő kiegészítése, az államsorsjegyek jövedelmének bizonyos hányadából óhajtván eszközöltetni, a belügyminiszteriumhoz felterjesztés intéztetett. Az 1849. és 1861. évi bizottmányi gyűlések megcsonkított s olvashatatlanná lett jegyzőkönyveinek kiegészítésére s e megbélyegzésre méltó eljárás végrehajtóinak kitudására küldöttség neveztetett ki. A katonaság általános beszállásolására vonatkozó szabályzat készíttetett, s az ujonczozás előmunkálatainak az országgyűlés intézkedéseig való felfüggesztése kimondatott. Készíttetett a megye egész területére érvényes általános vásári díjszabás; a m. kir. kuria újjáalakítása tárgyában az igazságügyi miniszteriumhoz felirat intéztetik; kimondatik, hogy míg a gazdag múlttal bíró vármegye levéltárát át nem viszgáltathatja, jelenlegi helyzetében tovább kezelendő (736/67. b. sz. 518. lev. sz.) A vármegye 1867. július 17-iki egyik felterjesztése a pénzügyminiszterium által hátiratolva intéztetvén el, e miatti 586indignálódásának feliratban ad kifejezést és kéri a miniszteriumot, hogy a megye állásához illőbb addigi átirati formához sziveskedjék továbbra is ragaszkodni; egy más alkalommal a belügyminiszterium egy intézkedésére kijelenti, hogy mindazon esetekben, melyekben a törvények mellőzését, vagy azok értelmének saját felfogásától eltérő magyarázatát tapasztalandja, – az ilynemű intézkedések végrehajtásától segélyét megvonja; A „Biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egylet” alapszabályai pártolólag felterjesztetnek. – A törvényhatóságok jogai megóvása végett a vármegye feliratot intéz az országgyűléshez. A keleti marhavész ellen a legerélyesebb intézkedéseket foganatosította úgy, hogy már az 1867. június 17-iki bizottmányi gyűlés arról értesíttetik, hogy a rettegett baj a vármegye területén megszünt és hogy annak gyors és sikeres elfojtása fölött a miniszterium megelégedését nyilvánította a vármegyének.
A cs. kir. katonai hatóságok német nyelvű megkeresései s átiratai tárgyában a vármegye utasítja tisztviselőit, hogy az igazgatás és kezelés könnyebbítésére s az ügymenet gyorsítása céljából addig is, míg a vármegyéknek a cs. kir. katonai hatóságokkal való viszonya törvény által rendeztetnék, a kisebb ügyek elintézésében segédkezet nyújtson, ám egyben elvárja a katonai hatóságoktól, hogy a fennálló törvényeket tiszteletben tartandja s megkeresvényeit az ország nyelvén magyarul irandja, miként ezt az 1840 : VI. t.-cz. 9-ik §-a rendeli is. Egyben ily értelmű felterjesztéssel a m. kir. honvédelmi miniszteriumhoz fordul. Az Aradon 1867. október 6-án tartani szándékolt országos honvédgyűlés a miniszterium által nem engedélyeztetvén, az indokolás ellenében a megye jegyzőkönyvi óvást emel.
Az 1867. június 8-án végbement koronázási ünnepségekben a vármegye, zászlaja alatt, küldöttséggel és bandériummal képviseltette magát. A bandérium költségeire a vármegyében 3440 forint gy űlt össze. A koronázás megtörténte fölött érzett örömének a vármegye jegyzőkönyvében kifejezést ad. A koronázáson a vármegye díszlovasaiként Márki Albert sarkadi, Vincze Miklós f.-Györösi és Sebes György p.-kovácsi lakosok vettek részt.
Tyll József, volt honvéd-százados, ki 6 gyermekét és nejét hagyta el a haza hívó szavára, a megyének 1797-ben készült zászlaját, mely alatt az 1849-ben alakított biharmegyei önkéntes csapat küzdött, mely később az erdélyi véres csaták között, 123. számu rendes zászlóaljjá alakíttatott, a csaták ezer veszélyéből is megmentvén s a megyének visszaszolgáltatván, hazafiui tette a vármegye 1867. május 2-iki jegyzőkönyvében megörökíttetett, ő maga pedig a sárréti járás egyik csendbiztosává kineveztetett. Másik zászlaja is lett a vármegyének, mert az alkotmányosság visszaállításának örömére és emlékére Bihar lelkes hölgyei szép selyem lobogót készítettek, melyet báró Gerliczy Bódogné szül. gróf Korniss Lujza hazafias levél kiséretében juttatott el a vármegyéhez.
Köztudomásra jutván az, hogy Kossuth Lajos az általános amnesztiát nem szándékozik igénybe venni, egyfelől mély sajnálatát fejezi ki a vármegye a fölött, hogy őt a hazában nem láthatja, másfelől megnyugvással fogadja elhatározását, mert hiszi, hogy a haza törvényes függetlenségét, öröklött önállóságát biztosító 1848-iki törvényeket alkotmányos uton visszaszerezhetvén, őt a haza ismét magáénak vallhatja. Erről Kossuth Lajost a közgyűlés értesítette, Kossuth 1867. szeptember 15-én hosszú, szép levélben válaszolt, melyet egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattak.
Kifejezést adott a vármegye amaz óhajának, hogy a dorogi görög katholikusok kivánsága szerint egy magyar katholikus püspökség állíttassék fel s a magyar nyelvű istenitisztelet engedélyeztessék. E kérdéssel 1881-ben ismét foglalkozott a vármegye.
A hűbéri maradványok eltörlése iránti törvényjavaslatnak a törvényhozó testület elé terjesztésére a miniszterium felkéretett. 1868-ban, Mária Valéria főherczegnő születése alkalmával, a megye börtönében volt 343 fegyencz közül 96 részesült büntetés-elengedésben.
Az ország területén levő kolostorok eltörlése s vagyonának az állam által való felhasználása tárgyában 1870-ben úgy nyilatkozott, hogy akkor, a midőn a magasabb értelmiség oda törekszik, hogy a szükséges reformok, melyeknek behozatalát az érdekelt felekezetektől várja, mielőbb létesíttessenek 587s a józan politika által megkívánt szabad egyház, szabad államban létesüljön s mert a nemzet egy átmeneti nehéz korszakot él, melyben a törvényhozó testület munkásságára sürgős teendők várakoznak, e kérdés tárgyalását időszerütlennek találja. A biróságok szervezése és törvényhatóságok rendezése tárgyában, továbbá Fiume visszacsatolásáért, a katonaság egy részének nyári szabadságolásáért felirat készíttetett. Petőfi Sándor budapesti szobrára gyűjtés indíttatott meg. Mátyás király emlékszobrára 395 frt 30 kr. gyűjtés küldetett fel.
Egy állami tanítóképző Nagyváradon leendő felállításának szüksége kimondatott. Felirat intéztetett a vallásügyi miniszteriumhoz, az országgyűléshez pedig a herczegh Esterházy-képtár megvétele, valamint az inkompatibilitási törvény mielőbbi megalkotása tárgyában. A haza bölcse, Deák Ferencz elhalálozván, az iránta érzett kegyelet jegyzőkönyvileg megörökíttetett, temetésére Beőthy Andor alispán vezetése alatt küldöttség utazott el s arczképe a gyűlésterem számára megfestetett. A M. Tudományos Akadémia nagynevű alapítója, gróf Széchenyi István budapesti szobrának leleplezési ünnepélyén 1880. május 23-án a vármegye Beőthy Andor alispán vezetése alatt 14 tagú küldöttséggel képviseltette magát. Báró Eötvös Józsefnek 1871-ben történt elhunyta fölött a vármegye mély részvétének ad kifejezést.
1872. évi május hóban ő Felsége az árvíz által sújtott délvidéket meglátogatván, ez alkalommal br. Dőry József főispán vezetése alatt a vármegyének főtisztviselői és több bizottsági tagból álló küldöttsége tisztelgett a király előtt a szomszédos Arad-megye székhelyén.
V. Ferdinánd királynak 1875. június 29-én történt elhunyta fölött a vármegye őszinte fájdalmát tolmácsolta az uralkodó párnak, valamint Ferencz Károly főherczegnek 1878-ban történt elhalálozása alkalmával is.
Az 1875. évi fuzió s Tisza Kálmánnak miniszterelnökké s belügyminiszterré történt kineveztetése alkalmából, azon belső köteléknél fogva, a mely őt, mint a megye szülöttét s a megyi bizottság illusztris, tevékeny tagját, Bihar vármegyéhez csatolta, e kiváló férfiut a hazafiui öröm legbensőbb érzésétől áthatott feliratban üdvözölte a vármegye.
Bosznia 1878-ban történt megszállásában 2 bihari gyalog-ezred vett részt s a mozgósított katonák hátrahagyott vagyontalan családjaik segélyezése elhatároztatott, s az általános gyűjtés elrendeltetett.
Rudolf és Stefánia trónörökös párnak esküvőjük után 1881. május hóban Budapesten történt első megjelenésükkor a vármegye hódolatát br. Dőry József főispán vezetése alatt küldöttség tolmácsolta. Tagjai Beőthy Andor alispán, Dobozy Miklós főjegyző, Tóth Dezső főügyész, Komlóssy Antal árvaszéki elnök, Cziffra Gerő főpénztárnok, Pável Mihály görög katholikus püspök, Racsek János 1. sz. nagyprépost, báró Gerliczy Bódog, Des Echerolles-Kruspér Károly, Des Echerolles Kruspér Sándor, Szabó József, ifj. gróf Pongrácz Jenő, Szász Ágost, Őrley Kálmán tb. főjegyző s a megye orszgy. képviselői: Lipovniczky Sándor, Fónagy László, Kozma Parthén, Román Sándor, Szlávy Olivér, Ercsey Géza, Szabó Márton, Kiss Albert, Thuolt István, Csanády Sándor, Hegyesi Márton, ifj. Bölönyi Sándor voltak.
Petőfi Sándor emlékszobrának Budapesten 1882-ben történt leleplezési ünnepélyén a megyét küldöttség képviselte, valamint Arany János temetésén is s ravatalára a küldöttség elnöke: Tóth Dezső főügyész koszorut helyezett. Szülőhelyén, Nagy-Szalontán pedig emlékére Ercsey Sándor „Arany-szobát” rendezett be a nagy költő butorával, a csonka toronyban, költségeihez a megye 200 frttal járult. A megnyitási ünnepélyen 1885-ben, küldöttségileg vett részt, úgyszintén 1893-ban is a budapesti szobor leleplezési ünnepélyén s a szoborra koszorut helyeztetett. Beőthy Ödön és Deák Ferencz arczképeit a vármegye Barabás Miklós festőművészszel megfesttette. Deák Ferencz szobrának Budapesten 1887. szeptember 29-én történt leleplezési ünnepélyén Beőthy Andor alispán vezetése alatt dr. Tisza István, dr. Oláh Gyula, Beőthy Algernon, ifj. Beőthy Andor és Szlávy Olivér tagokból álló küldöttség által vett részt. Kossuth Lajost 80-ik születésnapja alkalmából a vármegye közgyűlése nagy lelkesedéssel üdvözölte, míg temetésén is, 1894. április 1-én Bihar vármegye Szunyogh Péter 588alispán elnöklete alatt számos tagu küldöttséggel volt képviselve. 1884. augusztusban az Arad környékén tartott hadgyakorlatok alkalmával, a vármegye br. Dőry főispán vezetése alatt küldöttségileg tisztelgett ő Felsége előtt. Az üdvözlő beszéd és ő Felsége válasza jegyzőkönyvbe iktattatott. Kiváló díszszel ünnepelte meg a vármegye 1898. április 11-én az 1848-iki törvények félszázados évfordulóját is, mely alkalommal Hegyesi Márton méltatta az ünnepély tárgyának jelentőségét nagyszabásu, fényes szónoklatban.
Tisza Kálmánnak 10 éves miniszterlenöki jubileuma alkalmából, 1885-ben a vármegye 194 tagú küldöttsége utján adott kifejezést azon őszinte tisztelet és szeretetnek, melylyel személye iránt, a csudálatnak és elismerésnek, melylyel rendkivüli munkássága s mély bölcsessége iránt és rendíthetetlen bizalmának, melylyel politikai működése iránt viseltetik.
1869-ben Szaniszló Ferencz püspök az I. Ferencz József és Erzsébet ő Felségeik életnagyságú arczképével ajándékozta meg a vármegyét.
Ipolyi Arnold nagyváradi 1. sz. püspöknek 1886-ban történt elhunyta, mélyen megrendítette a vármegye közönségét. Itt említjük meg, hogy a vármegyében töltött kevés időt is hosszú időkre örökítette meg a róla elnevezett „Ipolyi gyűjteményben” elhelyezett műemlékeivel. Régészeti egylet s megyei múzeum létesítésének szükségességét a vármegye már 1871-ben kimondotta s megalapításához 100 frtot s idegilenes helyiséget adott. Később kimondotta, hogy a megyei levéltárban levő régiségek és könyvek a tulajdonjog fentartásával a „Biharmegyei régészeti és történelmi egylet” régiségtárának adatnak át.
A megyei kórháznak 1874-ben Olteanu János görög katholikus püspök 200 frtot adott, 1877-ben pedig Kégl György 1000 frtot. A báró Szepessy-féle ház felőli udvari szárnyának meghosszabbítása 4353 frt költséggel 1886-ban elhatároztatott. Az 1901-iki tavaszi közgyűlés elhatározta egy elmebeteg intézet létesítését. Az építkezésre 460,000 korona van előirányozva, a berendezésre pedig 80,000 korona. 500 beteg elhelyezésére lett tervezve s így a lipótmezei után a legnagyobb elmebetegkórház lesz. Létesítése dr. Fráter Imre közkórházi főorvos buzgólkodásának köszönhető.
A vármegyeházát 1885-ben bővítették ki a kis vármegyeház két szárnyának meghosszabbítása által. A szegedi árvízkárosultaknak a segélyalapból 548 frt küldetett, a törzsvagyonból pedig 1000 frt, könyöradományként 12,062 frt 75 krt gyűjtöttek az 1879–80-ik években.
Az állattenyésztés előmozdítása szempontjából köteleztettek a községek alkalmas apa-állatok beszerzésére.
Sipos Orbán királyi tanfelügyelő kezdeményezésére „Biharmegyei népnevelési egylet” alakíttatván, ebbe 1884-ben a megye községei 2 frt évi tagsági díjjal belépésre köteleztettek és 1886-ban a gazdasági egyletbe is 5 frt évi tagsági díj fizetése mellett, mely utóbbi által tartandó lóversenyekre a megyében tenyésztett lovak díjazására évi 500 frt szavaztatott meg.
1885-ben a „Biharmegyei tanszermúzeum”-nak segélyként 678 frt 99 kr. adományoztatott, ugyanez évben a „Biharmegye földrajzának vezérkönyve” czímű mű pályadíja 50 frttal kiegészíttetett.
1896-ban a vármegye a Lónyay-féle megyeházi részt és kertet a börtönépülettel eladta az államnak igazságügyi czélra.
1901. február 1-én a vármegyei törvényhatósági telefonnak egy részét, miután a 160,000 koronás kölcsönből kiépült, átadták a forgalomnak. 1901. márczius 20-án Belényesen kórház felállítása határoztatott el 40 ágygyal; Pável Mihály görög katholikus püspök telket, 2000 koronát és a szükséges faanyagot adta hozzá. Létesítése érdekében Szunyogh Péter alispán fáradozott sokat. Ugyanez a gyűlés a tordai járás székhelyét Nagy-Bajomba helyezte át „Sárréti járás” elnevezéssel.
Az árvaszámvevő törvényszéknél az egész 1867-ik évben, beleértve május 10-ig a provizorium alattiakat is, 7906 ügydarab volt, a melyből 5784 dolgoztatott fel. Az 1872-ik évben az alispáni hivatalnál 10,713 volt a beadványok száma, az árvaszéknél pedig 3836 darab hátralékhoz 5564 darab új beadvány érkezett s így összesen 9400 darab lett a feldolgozandó ügydarabok száma. Az 1900-ik évben pedig az alispáni hivatalnál 42,931, az árvaszéknél 65,608 ügydarab iktattatott be.
