Közbiztonsági intézkedések.
589Közbiztonsági intézkedések.
A közbiztonságot az 1868-ik évben szervezett rablóbandák zavarták, különösen a belényesi járásban, kik ellen a legerélyesebb intézkedések tétettek. A Vaskoh viékén levők kézre is keríttettek.
Az 1871. évben tartott országos csendbiztosi kongresszusra O'sváth Pál és Mezidhráczky Frigyes csendbiztosok küldettek ki, kik közül különösen O'sváth Pál* olyan jó névre tett szert, hogy sok esetben más vármegyék is meghívták bonyolultabb bűnesetek kinyomozására. A közbiztonság annyira meg volt zavarva, hogy 1875. elején félévi időtartamra rögtönítélő biróság (statárium) lett felállítva. Dobos Gábort nemsokára el is fogta Sütő Imre és Farkas István, kik közül az elsőt 500, a másodikat 200 frt jutalomban részesítette a belügyminiszter. 1877-ben is garázdálkodott a Csercsel Juon-féle rablóbanda Belényes környékén. E banda kiirtása körül szerzett érdemeiért Kurteszku László csendbiztos 250 frt jutalmat kapott, Beliczay Sándor szolgabíró pedig a koronás aranyérdemkeresztet. 1878-ban Meze Vaszali betyár erőszakoskodásait szüntették meg, kinek elfogatása körül Czokos Péter csendlegény tüntette ki magát; Drág-Csékén és Topesten pedig a volt földesurak és a lakosság között az úrbéri per befejezése alkalmából oly nagymérvű izgatottság támadt, hogy katonai erő kirendelése vált szükségessé. 1879-ben is garázdálkodtak künnálló fegyveres rablók Tenke, Belényes, Bél vidékén, de elfogták őket. Az Arad-megyéből átjött 6 tagu fegyveres rablóbandát 1880. október 14. és 20-án Missuray János csendbiztos fogta el.
Ő irta a „Csendőr kell-e vagy pandur?” czímű művet és adta ki két vaskos kötetben a „Sárréti járás leírását.”
A vármegye területét ért elemi csapásokról, árvízekről stb., vagy az illető községnél, vagy a vízrajzi és más fejezetekben van szó. Itt csak a vármegye területén fellépett kolerajárványról akarunk megemlékezni.
