I. Mátyás.
I. Mátyás.
Mátyás nem is késett háláját a Hunyadyak régi híve iránt kimutatni. 1464. márczius 29-én a váradi püspököt Bihar vármegye örökös főispánjává nevezte ki. (Bunyitay I., 278.)
Mátyás első, Bihar vármegyét közvetetlenül érdeklő intézkedése a Debreczenbe szökött jobbágyok érdekében kelt. 1459. szeptember 26-án Budán kelt levelével megtiltja a vármegyének, hogy a Debreczenbe menekült jobbágyokat visszakövetelje. 1467-ben az Erdélyben kiütött lázadás hírére Mátyás seregeivel a vármegyén vonult át. A moldvai vajda leveretése után a következő év (1468) január havának második felében Mátyást Váradon találjuk.
Míg Mátyás a cseh háboruval volt elfoglalva, Ali bég szendrei basa 1474. elején átkelvén a Dunán, február 7-én Várad alatt termett. A várost csakhamar hatalmába kerítette, de a várat, melyet a káptalan védett, másfél napi ostrom után sem bírta bevenni. Az elvonuló török had bosszúját 480azután a vidéki kastélyokon és kolostorokon töltötte ki. Ez alkalommal pusztultak el a kápolnai és a fudivásárhelyi Pálos-kolostorok. Esetleges újabb támadások ellenében, Pruisz, helyesebb nevén: Filipecz János váradi püspök a várat kijavíttatta és megerősíttette.
A Mátyás halála után megindult pártoskodás közepette Filipecz János püspök Corvin János pártján volt, de Szapolyai István példáját követve, ő is Ulászló jelöltségét támogatta. (Szalay L. III. 385.)
