I. Ulászló.
I. Ulászló.
Albert halála után I. Ulászló lépett a trónra. Rövid uralkodását a várnai csatavesztés (1444) teszi emlékezetessé, melyben 400 bihari vitéz vett részt. E csatában Várad püspöke, Dominis János, szintén elesett.
A király halálát követő belzavarok közepett az árván maradt váradi püspökség birtokaiból olnodi Szudar János és Jakab, továbbá a Rozgonyiak egyes részeket elfoglaltak. A várnai csatavesztés után a főnemesség lépett a főhatalom birtokába. A Székes-Fejérvárott összeült rendek (1445 febr. 6.) az országot öt kerületre osztották fel. Hunyady Jánosnak a tiszántúli rész kormánya jutott, a hova Bihar vármegye is tartozott. Hunyady főtörekvését ekkor a váradi püspökség betöltése képezte. Püspökké Vitéz János váradi prépostot neveztette ki. Vitéz püspök Hunyadynak legbensőbb barátja volt, fényes tollával ő vezette diplomácziai levelezését, de a hadjáratokban is mindig Hunyady oldala mellett találjuk. Részt vett a rigómezei ütközetben s az 1456-iki fényes nándorfejérvári hadjáratokban is.
