Jankai József–Kazinczy Ferencz. Kelemenfy László–Kőrös Endre.
Jankai József–Kazinczy Ferencz. Kelemenfy László–Kőrös Endre.
Jankai (Csizmadia) József, mérnök, népköltő s népszónok, született 1831. május 27-én Ér-Diószegen. Végig küzdötte az egész szabadságharczot és fogságot is szenvedett, honnan kiszabadulván a mérnöki pályára lépett. Mérnöki szakdolgozatán kívül számos költeménye jelent meg.
Munkái: A szabadság és szerelem vadrózsái. (1861). Jankai József újabb költeményei és Juliska szinmű. (1867). A Kortes dalai. (1870). 100 felköszöntés. Több szindarabja van kéziratban.
Katona Mihály, ev. ref. főgimnáziumi igazgató-tanár, született 1847. május 24-én Nagy-Szalontán.
Munkái: Egy kis felvilágosítás a nagyszalontai gymnáziumi alapok ügyében. (1887). A testgyakorlás fontossága. (1889). A nagyszalontai gymnázium története 200 éves multjával. (6918.)
Kazinczy Ferencz.
Az orsz. képtárból.
Kazinczy Ferencz, iró és költő, született Érsemjénben 1759. október 29-én. Iskoláit Késmárkon és Patakon végezte. Már fiatal korában anyja buzdítására egy munkát irt, mely Magyarország földi állapottjának lerajzolása czímen Kassán jelent meg 1775-ben. Azután anyja kivánságára lefordítja Bessenyei Györgynek német nyelven irt Amerikaiát, Az amerikai Podócz és Kazimir keresztény vallásra való megtérése, czímmel. Ez időre esik bécsi utazása is. Báróczy Marmontel fordításai és Baróti Szabó Dávid versei csak fokozták irói lelkesedését. A törvénygyakorlatokat Kassán, Eperjesen és Pesten végezte s 1784-ben Abauj-megye tiszteletbeli aljegyzője lett, két évvel utóbb pedig gróf Török Lajos ajánlatára II. József a kassai kerület nemzeti iskoláinak felügyelőjévé nevezte ki. Ebben az időben adta ki Bácsmegyey czímű nagy tetszéssel fogadott érzékeny regényét, melyet németből dolgozott át. Azonkívül lefordította Gessner Salamon idilljeit s Bacsányival egütt megindítja a Magyar Múzeumot s később egymaga az Orpheust, mely ifju irodalmunknak egyik nagy befolyásu organuma lett.
Mikor II. Lipót alatt a nem katholikus hivatalnokokkal együtt ő is elveszté állását, anyjához vonult vissza Alsó-Regmeczre, a hol egyedül az irodalomnak élt. A pesti magyar színész-társaság szervezése körül gr. Ráday Gedeonnal együtt nagy tevékenységet fejtett ki s a repertoirt fordított színművekkel gazdagitá. A Martinovics-féle összeesküvés fölfedeztetvén, mivel a Martinovics kátéját magának leírta, 1794. deczemberében őt is elfogták s a királyi és hétszemélyes tábla halálra ítélte, mit azonban a király kegyelme bizonytalan ideig tartó fogságra változtatott. Brünnben, Kufsteinban és Munkácson hét évet kellett töltenie. Mikor a tenta használatától eltiltották, rozsdából készített folyadékkal, sőt olykor a saját vérével is írt. Kiszabadulása harmadik évében nőül vette egykori főigazgatójának, gr. Török Lajosnak leányát, Zsófát. Levelezésbe bocsátkozik az országnak majdnem minden nevezetesebb költőjével és írójával s e levelekben, melyek akkor egész hirlapirodalmat pótoltak, hirdeti irodalmi elveit is. Tövisek és virágok cz. munkájában már csipős gúnynyal támad a maradiakra s a legnagyobb erővel megindítja 376a nyelvújítást. 1828-ban József nádor meghívására részt vett az akadémia alapszabályainak kidolgozásában s 1830. november 17-én a történeti osztályban vidéki első rendes tagnak választották meg. Pannonhalmi és erdélyi útjának emlékét útirajzai őrzik meg. Meghalt széphalmi magányában, 1831. augusztus 23-án. Születésének százados évfordulóját az akadémia fénynyel ülte meg és széphalmi birtokán díszes mauzoleumot építtetett. Kazinczy irodalmi munkásságának nagysága és hatása leveleiből ismerhető meg leginkább. Legnevezetesebbek a Kis Jánossal, Guzmics Izidorral, a Debreczeni és az Aurora-körrel és a Berzsenyivel váltott levelek. Kazinczy kevés eredetit írt. De irodalmunkban ő a legelső, ki a műfordító nevet megérdemli. A korabeli prózai nyelvet szabadította meg a hosszadalmas szavaktól s kifejezővé, lágyabbá és tömörebbé tette. Költeményeiben eszméi: a szerelem, bölcselkedés és hazafiság. A formának mestere, de gondolatait annyira elfinomítja, hogy azok nem keltenek mélyebb hatást. Legsikerültebbek gúnyos epigramjai. Kazinczy hatása irodalmunkra rendkívül nagy volt, a mennyiben előmozdította az irodalmi izlés kifejlődését. Azonban az idegen szerkezeteket és kifejezéseket is a nyelv gyarapodásának tekintette s ez által fordításaiban sok magyartalanságot ültetett át, a melyek ellen később erős visszahatás támadt az irodalomban.
Nevezetesebb munkái: Larissa. Szomoruj. (1771). Helikoni virágok. (1781). Sinopei Diogenes maradványai. (1793).) Herdernek Paramythionjai (1793). Pyrker sz. hajdan gyöngyei. (1830). Magyar régiségek és ritkaságok. (1808). Báróczy minden munkái. (1812). Dayka versei. (1813). Kis János versei. (1815). Zrinyi minden munkái. (1817). Kazinczy eredeti munkáit Bajza és Toldy adták ki. (1836–45). 5 k. Kazinczy Ferencz munkái. (1814–16.) 9. k. Levelezését az akadémia megbizásából Váczy János dr. adja ki s eddig 10 kötet jelent meg. Összes munkáit szintén az akadémia fogja kiadni.
Kelemenfy László (családi néven Hazucha Ferencz), mérnök, született 1815. decz. 1-én Nagyváradon. Meghalt 1851. ápr. 21-én. Czikkei az egykori lapokban és folyóiratokban jelentek meg.
Munkái: Buda (1839). Korhely életnek szomrú a vége (1845). Beszélyek (1846). Meghasonlott kedély (1846). Ezer év előtt. Marius Carthagó romjain (1850). Fordított színműveket s néhány eredetit írt. Visegrádi kincskeresők. (Bohózat 3 felv.). Mindenható lángész (Vigjáték 3 felv.)
Knorr Alajos, kir. itélőtáblai bíró, született 1828. jan. 19-én Nagyváradon.
Munkái: A polgári törvénykezési rendtartás. (1869). Bírói ügyvitel. (1869). A magyar büntető eljárás. (1870). Önügyvéd. (1872). A magyar magánjog (1873). A magyar váltótörvény és eljárás. (1877). A magyar büntető törvény (1878). Gyámsági és gondnoksági ügyek kézikönyve. (1878). A csődtörvény magyarázata. (1881). A sommás eljárás és fizetési meghagyás. (1895).
Kóczi Ignácz Bálint, nagyváradi származású orvosdoktor. Munkája: Dissertatio inaug. medica de generibus Plantarum stb. (1776). Az első munka, mely Bihar vármegye flórájával foglalkozik. Czímlapját más helyen közöljük.
Kondor Béla, felső kereskedelmi iskolai igazgató, született 1868-ban Nagyváradon. Mint tanár egy évig szülővárosában, azután Pécsett működött. Írt szépirodalmi, kereskedelmi s közgazdasági czikkeket.
Munkái: A tőzsdei értékpapirokról. (1893). Népszerű természettudományi és közgazdasági értekezések. (1898).
Kovács Dénes dr, székesfővárosi tanár és hírlapíró, született Nagyváradon, 1862. november 24-én. 1882. óta állandó munkatársa a fővárosi napilapoknak, továbbá a Vasárnapi Ujságnak. 1885-ben jelent meg gróf Gvadányi József élete és munkái czímü kötete. 1886-ban adta ki A berlini magyar egyesület története czímü könyvét. 1887-ben jelent meg a Gvadányi-Album czímü illusztrált díszműve és 1892-ben a Koronázási Évkönyv czímü munkája, a melyért királyi elismerésben részesült. 1895-ben jelentek meg A magyar anyakönyvvezető és a Házassági Káté czímü művei. Mint az Otthon írók és hirlapírók körének tisztviselője és választmányi tagja, részt vett a külföldi nemzetközi sajtókongresszusokon.
Köleséri Sámuel, ev. ref. lelkész, született 1634-ben Nagyváradon. Meghalt 1683. július 16-án Debreczenben.
Munkái: Disputatio logica. (1655). Disputatio Theologica (1655). Idvesség sarka. (1666). Szem gyönyörűségének mérsékletes síratása. (1762). Apostoli köszöntés. (1763). Számos vallásos irányú mű.
Kőrös Endre, bölcseleti doktor, ev. ref. főiskolai tanár, született 1872. jun. 10-én Nagyváradon.
Munkái: Hugó Károly Bankár és bárója. (1894. Doktori értekezés). Ekkehard: Walterdal. Szerkeszti a Pápai Lapokat.
