Kőrösi Kálmán–Márkus József.
377Kőrösi Kálmán–Márkus József.
Kőrösi Kálmán, jogtudor, debreczeni ügyvéd, született Mező-Sason. A fiumei magyar daloskör pályázatán 1894-ben jutalmat nyert. Számos költeménye jelent meg.
Munkái: Előjáték a szabadságharcz ötvenéves és a debreczeni szinészet százéves emlékére. Mindkettőt a debreczeni szinpadon adták elő.
Krecsányi Ignácz, szinigazgató, született 1844. márczius 31-én Margittán. Sok költeményt, elbeszélést, tárczaczikkeket és visszaemlékezést írt a szini világból. Több szinházi ujságnak volt munkatársa és a szinházi naptárt is szerkesztette. Munkája: Strikeoljunk-e vagy ne? 1872. (Németül is).
Kazinczy Ferencz emlékköve Ér-Semjénben.
Saját felvételünk.
Lázár Béla bölcseletdoktor, főgimn. tanár, született 1869. február 8-án, Nagyváradon. Belső munkatársa volt a Fővárosi Lapoknak, majd a Nemzetnek. Művészi kritikusa a Magyar Szalonnak. Igen sok művészeti és irodalmi essayt közölt a fővárosi lapokban.
Munkái: Buczy Emil élet és irodalmi munkássága. (1888). Iványi Ödön. Emlékbeszéd. (1894). A Fortunátus mese az irodalomban. (1890). Elbeszélések. (1894). A naturalismusról. (1890). Bál után. Monolog. (1895). Myria. Anya. Két elbeszélés. (1895). A tegnap, a ma és holnap. Kritikai tanulmányok. (1896). Hangulatok. Elbeszélések. (1898). Magyarázó tanulmány az 1899. tavaszi tárlathoz. A művészi nevelés a középiskolában. Bessenyei György Agis tragédiája. (1899). Bessenyei György, Lais vagy az erkölcsi makacs. (1890). Művészettörténeti dispositio jegyzék (1900) és legutóbb: Ibsen A társadalom támaszai. Fordítás.
Leitgeb Imre, földbirtokos, született 1866. május 26-án Derecskén. Többször tett gazdasági tanulmányútat a külföldön. Közgazdasági czikkei a Magyar Gazdák Lapjában, a Köztelekben, a Közgazdasági Szemlében és a Vásárcsarnok Értesítőjében jelentek meg.
Munkái: A derecskei casino története. (1893). Közgazdasági tanulmányok. (1900).
Lévay Ede bölcseleti doktor, főgimn. tanár, szül. 1864. április 12-én Nagyváradon.
Munkái: A chemiai hőnek és az ízommunka hőaequivalensének viszonyáról galván elemeknél. (1890). Az elektromosság Faraday-Maxwelt-féle elméletének vázlata. (1897). Arithmetikai és algebrai példatár. (1890). Planimetrica. (1899). A sík trigonometriája. (1899). Algebra. (1899).
Mangra Vazul, politikus, szül. Budorászán 1852-ben. Szerkesztője volt a Biserica si Scola (Templom és iskola) hetilapnak. Szorgalmas irodalomtörténeti kutató s több becses kéziratot fedezett föl. A bukaresti román tudományos akadémia lev. tagjává választotta 1895. aug. 10-én.
Márkus M. József, író, szül. Nagyváradon 1854. Mint egészen fiatal ember a Nagyvárad cz. napilapnál dolgozott. A fővárosba kerülvén, az Egyetértésnek, majd a Pesti Naplónak lett dolgozótársa.
Önálló munkái: Fekete betük; Omphale asszony lábainál; Téli estékre; Babám könyve (versek); Köny és mosoly; Tisztességes asszonyok; Exotikus növények; Aquarellek Ámor műterméből; Czigarett szikrák; Mikor Ámor nevet; Az én asszonykáim; Kikapós menyecskék; Csintalan történetek; A szerelem pillangói; Hamis bálványok; A tilosban; Ezek azok; A kulisszák 378mögül. Ezenkivül írt „Egy ballépés” czímű négyfelvonásos szinművet, „Rika” czímü operett-librettót. (Színre került a népszinházban 1895.) stb.
