Karácsonyi János–Sas Ede.
Karácsonyi János–Sas Ede.
Karácsonyi János, theologiai doktor, a magyar tudományos akadémia levelező tagja, született 1858. deczember 15-én Gyulán (Békésmegye); 1882. július 2-án szentelték fel áldozópappá. A püspöki liczeumban tanított egyháztörténelmet, és egyházjogot s jelenleg Bihar-Püspökiben plébános. Nagy irodalmi munkásságot fejt ki, különösen a Turulban, a Katholikus Szemlében és a Századokban. A Pallas nagy Lexikonának is dolgozótársa volt. Munkái: a nagyvárad-olaszi római katholikus plébánia-templom és plébánia rövid története. (1884). Magyarország és a nyugati nagy egyházszakadás. (1885). Szent Gellért csanádi püspök élete és művei. (1887). Történelmi hazugságok, Haller József után. (1890). Szent István oklevelei és a Sylveszter bulla. (1891). Kik voltak az első érsekek Magyarországon. (1892). Békés vármegye története (1896). Három kötet. A honfoglalás és Erdély. (1896). A pusztaszeri monostor kegyurai. (1897). Az aranybulla keletkezése és első sorsa. (1899). A magyar nemzetségek e XVI. század közepéig I. kötet – (1900). Második kötet sajtó álatt. Értekezéseinek egy részét l. Szinnyey: Magyar Irók. Szerkesztette a Békés vármegyei régészeti társulat Évkönyveit, mint a társulat főtitkára.
Károly József Irén, bölcselet doktor, főgimnáziumi tanár. Munkái: Schopenhauer és az akaratszabadság. (1886). Az absolut mértékrendszer a mechanikában (1890). Az absolut mértékrendszer a hang- és hőtanban. (1891). (Különlenyomat a nagyvárdi főgimnázium Értesitőjéből.) Állandó munkatársa a Mathematikai és Physikai Lapoknak s a lipcsei Annalen der Physik und Chemie czímü folyóiratnak.
Kertész Miksa főgimnáziumi tanár. Értekezései a nagyváradi főgimnázium értesítőjében jelentek meg. A ragadozó emlősállatok hajdan és most. (1888). Bihar vármegye faunája. (1901). Írt még a Nagyvárad természetrajza czímü munkába: Nagyváradnak és vidékének állatvilága. A nagyváradi közönséges és meleg állóvizek górcsövi állatvilága. Nagyvárad csigafaunáját leírta a Nagyváradban. Ő irta e munka számára a Bihar vármegye faunáját tárgyaló fejezetet.
Krüger Viktor, állami főreáliskolai igazgató. Irodalmi működése: A nagyváradi természettudományi Szemlében: Az energia. A hóról. A felhőkről. A nagyváradi főreáléiskola Értesítőjében: Az elektromosság történetéből. (1887). A pozsonyi középiskola czímü folyóiratban. A tárgyi körökről értekezett. Munkája: Physika. A középiskolák felsőbb osztályai számára. (1888). Apróbb közlemények jelentek meg tőle napi és szaklapokban.
Kutiák Ágost, gyakorló orvos. A szegedi árvíz után irta a Duna és Tisza-szabályozás terve czímü munkáját.
Laurán Ágoston theológiai doktor, görög-katholikus apátkanonok, pápai praelatus. Számos egyházjogi és egyházpolitikai czikke jelent meg. Önálló művei: Korszerü egyházpolitikai kérdések. (1887). A schismával összehasonlított szent Unió. (1888). Az egyház és az állam (1888). Egyházpolitikai helyzetünk. (1889). Mivé lett a katholikus Magyarország (1890). Egyházpolitikánk. (1891). A szent Unió. (1885). Kiadta latin nyelven Papp Szilágyi József görög-katholikus egyházjog-tanát. Román nyelven is írt: Manualu catecheticu. (1878). Manualu pedagogico didacticu. (1879).
Lopussny Gyula Ágost, a Sz. József finevelő-intézet alkormányzója. Egyházjogi és zenészeti czikkein kívül két önálló történelmi munkát is írt. A Szent József intézet múltja és jelene. (1895). Tordai Szaniszló Ferencz váradi püspök. (1896).
Nagy Ernő jogtudós, jogakadémiai tanár. A magyar tudományos akadémia 1895-ben levelező tagjának választotta meg. Legkiválóbb munkája Magyarország közjoga, mely éppen most érte meg a negyedik kiadást. A Budapesti Szemlébe, Athenaeumba, Jogtudományi Közlönybe stb. számos becses közjogi értekezést írt. Több külföldi német, franczia, folyóiratnak és irodalmi vállalatnak állandó munkatársa. Ujabban megjelent értekezései: A magyar alkotmány. Magyarország közjogi viszonya Ausztriához. A magyar alkotmány némely jellemzőbb vonásai, stb.
Nátafalussy Kornél, királyi tanácsos, a nagyváradi tankerület királyi főigazgatója, született Leleszen 1841. november 17-én. 1899. november 7-én a jászóvári prépostválasztó nagykáptalan a beteges Benedek Ferencz mellé őt választotta meg koadjutorrá utódlási joggal. Ő el is fogadta e kitüntetést, de utóbb egészségi okok miatt és előrehaladt korára való tekintettel a tisztségről leköszönt. Számos tanügyi czikket írt a Pesti Hirnökbe, Magyar Államba, Pesti Naplóba, könyvismertetéseket közölt a Magyar Sionban, Tanáregyesületi Közlönyben, az Uj Korszakban s Katholikus Heti Szemlében. Egyéb munkái: A kassai katholikus főgimnázium története (1863). A rozsnyói katholikus főgimnázium története (1876 és 78). A nagyvárad-hegyfoki prépostság története (1872). A jászóvári kerület Szent-Jánosról elnevezett egyház prépostjai (1883). Schematismus canonicorum Praemonstratensium de castró Jászó (1891–92). czímü névtára gazdag forrása a rend történetének és irodalmi működésének.
Sal Ferencz ügyvéd, Nagyvárad nyugalmazott polgármestere, született Békés-Gyulán 1834. május 25-én. Első irodalmi dolgozatai a Császár Ferencz Divatcsarnokában jelentek meg. Nagyváradra az alkotmányos éra beköszöntésével jött vissza s Bihar-megye alügyészének választotta meg, később pedig Nagyvárad polgármestere lett. Sal Ferencz 1886-ban királyi tanácsosi czímet, 1892-ben pedig vaskoronarendet kapott.
Sas Ede szerkesztő. A Szegedi Híradó, majd a Szegedi Napló, az aradi Alföld munkatársa volt. 1891-ben Iványi Ödönnel átvette a Nagyvárad szerkesztését. 1895-ben Budapesten a Fővárosi Lapok főmunkatársa lett, később pedig a Pesti Napló segéd-szerkesztője. 1899-ben újra átvette a Nagyvárad napilap felelős szerkesztését, mely állásában ma is működik. Önálló művei: „Álarcz nélkül” novellák (1892). „Házasságok” (1894), majd „Klára szerdái” novellák, (1896). „Mesék a valóságról” verses könyv; „A megcsalt asszony.” Regény. – „A hol a gólya fészkel” és „Diadal” ifjusági regények. Pályadíjat nyert a nagyváradi Szigligeti társaságban egy elbeszélésével és egy versével, továbbá a szegedi Dugonics-társaságban a Légyott előtt czímű színművével. A Szigligeti szinház megnyitása ünnepségének prológját 386is ő írta a miért a város közönsége ezüst koszoruval tisztelte meg. Munkatársa az Uj idők, Kakas Márton, Magyar Lányok és Én Ujságom czímű folyóiratoknak. Ezenkívül állandóan jelentek és jelennek meg dolgozatai a budapesti napi- és szépirodalmi lapok hasábjain.
