Lóránt Dezső–Pázmándy Péter.
Lóránt Dezső–Pázmándy Péter.
Lóránt Dezső szül. 1868-ban Nagyváradon. Hirlapírói működését a nagyváradi lapoknál kezdte, majd Budapestre jött és itt 1892-ben a Fővárosi Lapok szerkesztőségében müködött rövid ideig. 1861-ben lépett az Egyetértés szerkesztőségének kötelékébe, a melynek ma is tagja. Azonkivül – miután gyógyszerészi oklevelet nyert – főmunkatársa volt a Gyógyszerészeti Hetilapnak. Dr. Lázár Bélával együtt szerkesztette a Szinházi Lapokat. Lionel álnév alatt több szépirodalmi lapban jelentek meg tárczái.
Munkácsi Bernát, jeles összehasonlító nyelvész, született Nagyváradon, 1860-ban. 1879-ben kezdte meg irodalmi működését a Magyar Nyelvőrben.
Munkái: A moldvai csángók nyelvjárása, melyet az akadémia a Sámuel-díjjal tüntetett ki. Ugyane dijat még kétízben nyerte meg: Török kölcsönszók (1882) és Votják nyelvtanulmányok 1884) czímü dolgozataival. A votják nyelv szótára. (1896) A votják népköltészeti hagyományok. (1887). Vogul nyelvjárásokról (1894–95). Vogul népköltészeti gyűjtemény.
Neumann Ármin jogtudós, született Nagyváradon, 1845-ben. Mint ügyvéd Pápán, Székesfejérvárott, majd Budapesten telepedett meg. 1878–82-ben írta meg 3 kötetben: A kereskedelmi törvény magyarázata czímü munkáját. 1882-ben egyetemi magántanárrá, 1888-ban pedig rendkivüli tanárrá neveztetett ki. 1893-ban jelent meg Védjegy-törvény magyarázata czímü munkája. Számos értekezést tartott a jogászgyűléseken s szak- és politikai lapokban több czikke jelent meg jogi és társadalmi kérdésekről.
Osváth Albert, orvos, szakbeli író született Gáborjánban 1844-ben. Az országos közegészségügyi tanács tagja. Mint orvosnövendék a Corvina vállalatban irta Hernád doktor patikája czímü művét. Fordította Krafft Ebbing Egészséges és beteg idegek czímü munkáját. A belügyminiszterium megbizásából a nép számára irta a Jó egészség kézikönyvet, továbbá: Óvakodjunk a tüdővésztől. A napi lapokban sok orvosi és társadalmi czikke jelent meg.
O'sváth Pál történelmi adatgyüjtő, született Kis-Marján 1831. január 4. 1848-ban honvéd lett s mint gyalogos részt vett a bánáti és felsőmagyarországi hadjáratokban, ott volt Branyiszkónál s azután a mezőkövesdi, kápolnai, isaszegi, váczi csatákban, Budavár bevételénél, hol lábán sebet kapott. Majd a huszársághoz került, a hol a szőregi szerencsétlen csatában kitüntette magát, Temesvárnál pedig fejsebet kapott. Lugosról egy 21 tagra olvadt tizeddel csak úgy menekült meg, hogy az 11/2 öl magas szikla-partról a Marosba ugratott s csapatjával szerencsésen megmenekült. Belényesnél sötét éjtszakán keresztül vágta magát az orosz seregen. 1851-ben B.-Szt-Mártonban jegyző lett és érdemeiért a császári felsőbb hatóság is okmányilag kitüntette. A pandurság felállítása alkalmával egyhangulag csendbiztossá választották s az maradt 1884-ig.
Munkái: Zsandár kell-e vagy pandur? (1875). A sárréti járás leirása (1875). Bihar vármegyébe kebelezett kis Marja leirása (1897.) A Debreczenben alakult X. önkéntes zászlóalj történetét a nagyváradi Szabadságban irta meg, a Pallasz Lexikonba Szabolcs és Szatmár vármegyék történetét írta és e monografiát is számos érdekes és becses adattal gazdagította.
Osváth Imre jogtudós és közgazda, született Darvason. 1882-ben ügyvédi vizsgát tett. Irodalmilag a közgazdasági, pénzügyi és jogi téren működik.
Munkái: Italmérési regale-jog (1884). Államitalmérési jövedék. (1889). A szeszes folyadékokkal való kereskedés Magyarországon. (1891). Fogyasztási-, ital- és italmérési adók rendszeres ismertetése. (1893). Telekkönyvi betétek szerkesztéséről (1893). Peres és peren kívüli jogorvoslatok telekkönyvi ügyekben. (1895). 1891-től kezdve 1892. végéig a telekkönyvvezetők országos egyesületének lapját, a Telekkönyvi Szaklapot szerkesztette. 1893-tól kezdve az általa alapított Telekkönyvi Szakközlönyt szerkeszti.
Pázmány Péter 1570. október 4-én született Nagyváradon. Életrajzi adatait más helyen közöljük. Itt csak irodalmi munkásságára terjeszkedünk ki. Pázmány korának legnagyobb szelleme volt s a magyar irodalomnak mindenkor örök dicsősége marad. Kortársai a „magyar biboros Cicero” névvel tisztelték meg és méltán, mert előtte senki sem írt oly erős, tősgyökeres és népies nyelven.
Munkái: A mostan támadt új tudományok hamisságának tiz nyilván való bizonyításai. (1605.) Felelet a megdicsőült szentek tiszteletéről az Gyarmathi Miklós helmeczi prédikátornak Monoszlói András veszprémi püspök ellen irt csacsogásaira. (1607.) Tanácskozás, melyet kelljen a különböző vallások közül választani. (1611.) Hodaegus, igazságra vezető kalauz. (1613.) Erre irta Balduin Frigyes wittenbergi tanár a következő megkésett feleletet: Phosphorus veri catholicismi faciem praeloceus legentibus Hodaegum Petri Pázmán. (1625.) Erre Pázmány ily czímü irattal válaszolt: A setét hajnalcsillag után bújdosó Lutheristák vezetője. (1627.) Bihar-megye rendeinek ajánlotta ily czímü munkáját: Az igazságnak győzedelme, melyet az Alvinczi 379Péter tükörében megmutatott. (1614.) Prédikációk. (1636.) – Dicsőségesen uralkodó királyunk bőkezüségéből nemsokára Budapesten érczszobor fogja hirdetni emlékét.
Szigligeti Ede.
Az orsz. képtárból.
