Az 1890. évi I. t.-czikk.
Az 1890. évi I. t.-czikk.
Az 1890 évi I. t.-czikk a közútak történetében mindenkorra fontos alkotás marad és pedig nemcsak abból az okból, mert a közmunkarendszert megszüntette, hanem mert az út- és vámügyet rendszerbe foglalta és az útügy műszaki ellátását és kezelését a kor igényeihez képest szabályozta.
A közmunkarendszer eltörlése és az útadó megállapítása folytán, a megye síkfekvésü részeiben levő útak, a melyek eddig az építő-anyag hiánya miatt csak rendkivül nagy áldozatok árán készültek, most készpénz segélyével sokkal könyebben voltak kiépíthetők. Az új törvény az összes közútakat a következő osztályokba sorozta: állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési, vagyis viczinális, a tisztán községi, vagyis közdűlő- és végül az egyesek, társaságok vagy szövetkezetek által létesített útakra.
Bihar vármegye közönsége a törvény életbeléptetése után, a törvényhatósági útadót a következőleg állapította meg:
a) Az állami egyenes adó után kivetendő útadót 10 %-ban. b) Az útadó fejében kivetendő legalább is három kézi napszámnak folyó árát 1.50 frtban. c) A legalább is két igavonó állattal birók úti adó minimumát, vagyis egy igás napszám folyó árát 3 frtban. d) Az állami adót nem fizetőkre nézve az 1890 évi I. t.-cz. 25 §-ában előirt három kézi napszám váltság-árát ugyancsak 1 frt 50 kr-ban állapította meg. E határozatot az akkori kereskedelemügyi miniszter 75575/90 számu rendeletével jóváhagyta és azóta ez a kivetési mód folyton érvényben maradt. E rendelettel a miniszter Bihar vármegyének 10,000 frtnyi államsegélyt engedélyezett, azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg tisztán a n.-károly–debreczeni hadászati fontosságu törvényhatósági út kiépítésére fordítható. Azóta majdnem minden évben ugyanily összegü és hasonló czélra felhasználandó államsegélyt kapott a vármegye, úgy hogy mostanáig már 11.5 km.-nyi szakasz épült ki ebből az útból.
288Az 1891. évi előirányzati bevétel végösszege 284,186 frt 29 kr. volt, melybe a hídvámokból folyó jövedelem 5711 frttal volt felvéve. A vámszedés vállalatba volt adva, csak 1898-ban vette a vármegye, Papp János megyei főjegyző javaslatára, házi kezelésbe és most a vámbevételek már 13500 frtra emelkedtek, mely összegből azonban a mintegy 3250 frtot tevő kezelési költségek levonandók.
Az új közúti törvény azonban Bihar vármegyében nem idézett elő oly üdvös hatást, mint másutt, mert a vármegye, a helyett, hogy amúgy is kevés törvényhatósági közútjait szaporíthatta volna, az újabban tervezett helyi érdekű vasútak segélyezésével a közúti alapot annyira megterhelte, hogy már 1894-ben kénytelen volt a tárgyalásokat a törvényhatósági úthálózat újabbi redukálására megindítani. A törvényhatóság 1894-ben a tervezett hollód–kötegyán–vésztői, valamint a b.-ujfalu–paptamási h. é. vasútnak összesen 350,000 frtnyi segélyt szavazván meg, a kereskedelemügyi miniszter 65666/95. számu rendeletével a közúti-alap terhére leendő segélyezést oly feltétellel hagyta jóvá, „ha a vármegye közúti alapjának mintegy 250,000 forintot tevő évi bevétele terhére, a konvertálandó 200,000 frt régebbi kölcsön beszámításával 1,000,000 frt-nyi újabb kölcsönt vesz fel és ebből: a szilágy–somlyó–margittai helyi érdekü vasút segélyezésére 50,000, a hollód–kötegyán–vésztői és a b.-ujfalu–paptamásira 350,000 frtot, az említett korábbi kölcsön törelsztésére és a debreczen–derecske–n.-létai vasútra megszavazott 50,000 frtból még fennálló 40,000 frtnyi részlet egyszerre leendő lefizetésére 240,000 frtot, a törvényhatósági közútak törzskönyvezésére 12,000, új közútak kiépítésére 348,000 frt, összesen tehát 1,000,000 frtot fordít; továbbá mivel az új kölcsön felvétele után a közúti alapnak évi legszükségesebb kiadásai körülbelül 159,737 forintra fognak rúgni és így fedőanyag előállítására, hídak építésére és fentartására évenként csupán mintegy 90263 frt. marad., a törvényhatóság közúti hálózatát oly mértékben redukálja, hogy ezzel az összeggel az új hálózat összes közúti vonalait megfelelő jó karban fentartani, illetve a fedőanyag szállítása, a hídak építése és javítása, valamint az úttest tartozékainak fentartása körül felmerülő költségeket hiány nélkül fedezni lehessen.
A vármegye közönsége utasította ennélfogva az államépítészeti hivatalt, hogy a redukálandó úthálózatra és a kiépítendő útvonalakra nézve tegyen javaslatot. A javaslat szerint az újabb kölcsön felvétele után a fedőanyag szállítására és a hidak építésére és javítására a 252 km.-el redukálandó úthálózatnál mintegy 90000 frtnyi dotáczióból lehetne mintegy 5220 kétköbméteres garmada kavicsot beszerezni és akkor maradna a hídakra 26000 frt évente. E szerint az előterjesztés szerint a 635.26 km. hosszú úthálózatból, melyből 207.1 km. kőalappal, 295.96 km. kavicscsal van kiépítve és 132.2 km. kiépítetlen, a következő közútak javasoltattak kihagyatni: a margitta–széplaki út, a székelyhíd–sárándi útnak vértes–sárándi része, a bihar–kismarja–hosszúpályi, a nagyvárad–belényes–rézbányai, a hollód–tenke–szalontai útnak hollód–kávásdi része, a sáp–szerepi útnak n.-rábé–n.-bajomi része, az okány–sarkadi és a pocsaj–b.-ujfalvi út.
Bihar vármegye közgyülése az államépítészeti hivatal javaslatát részben megváltoztatta, a kereskedelemügyi miniszter pedig megváltoztatta a vármegye határozatát, és arra utasítota, hogy az élesd–feketeerdei és a kistótfalu–f.-dernai útakat a törvényhatósági úthálózatban hagyja meg. Leiratában azt is írja a miniszter, hogy a vármegye közútjainak jókarba helyezésére bővebb kavicsolás lesz szükséges, s hogy a rendelkezésre álló 90,000 frtnyi évi dotáczióból az új hálózatban megmaradó közútakat jókarba helyezni alig lehet és így a közúti alap helyzetére való tekintettel czélszerü volna még néhány vonalat az úthálózatból kihagyni, mint a pata-puszta–árpád–feketebátori útvonalat, a székelyhíd–vértes–sárándi közútnak vértes–székelyhídi részét, a nagyvárad–belényes–rézbányai közútnak Belényestől Rézbányáig terjedő részét, még pedig utóbbit azzal a kikötéssel, hogy az úton levő műtárgyak fentartását a vármegye továbbra is magára vállalja.
Bihar vármegye törvényhatósági bizottsága 1897 évi márczius hóban tartott rendes közgyűlésén tárgyalva az emlitett miniszteri rendeletet, az alispánt megbízta, hogy a sarkadi, n.-szalontai, székelyhídi és margittai vasúti állomásokhoz 289vezető nagyforgalmu útaknak vámos utakká leendő minősítése és a vasúti árúk után szedendő díjak terhére rendes kőburkolattal leendő ellátása, illetőleg fentartása érdekében a tárgyalást indítsa meg. Kihagyattak továbbá a miniszteri leiratban foglalt további közútak is, azzal a különbséggel, hogy a vármegye nemcsak a belényes–lunkai, hanem a lunka–kristyóri vonalon levő összes műtárgyak fentartását elvállalta. Kihagyta továbbá a n.-bajom–szerepi vonalrészt, mert a p.-ladány–füzesgyarmati helyi érdekü vasút építésével az érdekelt három község vasúti állomást kap.
Ugyancsak 1897-ben megalkotta a vármegye a törvényhatósági útadólerovás és az egyenes adót nem fizetők és napszámosok útadó-kötelezettségének teljesítésére, valamint a községi közlekedési és községi közdülő-utakról készítendő törzskönyvek összeállítására és kezelésére vonatkozó szabályrendeleteket, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. miniszter jóváhagyott. Úgyszintén jóváhagyta a redukált törvényhatósági úthálózatot is.
Minthogy a b.-ujfalu–paptamási vasút létesítése elejtetett, az e vasút segélyezésére fentartott 80,000 frt a közúti pénztárba visszautaltatott és az úthálózatból kihagyott pocsaj–b.-ujfalvi közút a hálózatba ismét felvétetett. Így tehát a végleges törvényhatósági úthálózat hossza 442.51 km.-re emelkedett, melyből 113.979 km. kőalappal, 245.31 km. kavicscsal van kiépítve s így a kiépítetlen szakaszok hossza 70.921 km. Ezekbe be van tudva a kistótfalu–sástelek–f.-dernai útnak időközben történt teljes kiépítése, valamint a n.-károly–debreczeni törvényhatósági út kiépített szakasz-hossza. E hálózat megállapítása óta kiépült továbbá a n.-szalontai vasúthoz vezető aszfalt-makadam út, az inánd–cséffa–geszti útnak 2.6 km., a pocsaj–esztár–b.-ujfalvi útnak 9.7 km., továbbá a komádi vasúthoz vezető útnak eddig ki nem épített része kőalappal és a n.-károly–debreczeni úton egy 1.07 km. hosszú szakasz ugyancsak makadamszerüen.
