Az államépítészeti hivatal.
Az államépítészeti hivatal.
A közutak kezelésében a legközelebbi, legfontosabb momentum az 1877. évi XXIV. t.-czikk életbeléptetésével állott be, a midőn t. i. a megyei utak kezelése az első sorban azok műszaki ellátása a megyei mérnöki hivatalok kezéből kivétetvén, az államépítészeti hivatalokba bizatott.
A törvényhatóságok ebben autonomiájuk megsértését látták és Bihar vármegye is sokáig nem tudott ez intézkedéssel megbarátkozni.
Tagadhatatlan, hogy a biharmegyei államépitészeti hivatal a sok teendő és a személyzet csekély volta miatt nem karolhatta fel a megyei útügyet oly intenzivitással, mint azt tőle a megye közönsége méltán elvárhatta volna; a közutak fejlődése ekként csak lassan haladt előre, a közmunkaszabályrendelet is hiányos volt, mert azon igás közmunkásoknak, a kiknek lakóhelye a kő termelési helyétől 1–2 mérföld volt: 1/2, a 2–3 mérföldnyi távolban lakóknak egy egész nap stb. volt a jövés-menés czímén levonandó és ha ehhez vesszük azt, hogy az igás közmunkának rakodási képessége 8 bécsi mázsában volt megállapítva, elképzelhető, hogy a vármegye nagy kiterjedése és nagy részének útépítési anyagokban levő szegénysége mellett, mily keveset lehetett a rendelkezésre álló közmunkával teremteni. A vármegye tehát az államépítészeti hivatal előterjesztésére új szabályrendeletet dolgozott ki és a megyei utakat három osztályba sorozva, kimondta, hogy jövőben, eltérve az eddigi gyakorlattól, nem fogja a rendelkezésre álló közmunkát és annak részbeli megváltásából befolyó pénzt a vármegye összes útjaira szétforgácsolni, hanem a rendes fentartás után fenmaradó összes erőt az első osztályba sorozott legfontosabb utaknak kiépítésére fordítani és így lassanként legalább ezeket jó karba hozni.
A törvényhatósági úthálózat hossza ekkor 770 km. volt; a kezelő személyzet egy fő- és 5 albiztosból és 35 útkaparóból állott. E szerint egy-egy úttatarozóra átlag 20 km.-nél hosszabb útszakasz esett, a mi természetesen nem mondható helyes kezelésnek. A főútbiztosi állást a vármegye 1883. év végén megszüntette, teendői az államépítészeti hivatalra ruháztattak. A következő évben az útbiztosok száma 5-ról 10-re és az útkaparóké 47-re emeltetvén, az utak kezelési viszonyai némileg javultak. Az új szabályrendelet életbeléptetésével a közmunka összeírása is sokkal rendszeresebben történt, úgy hogy míg pl. 1880-ban a számvevői összkimutatás szerint a közmunkaváltság 160,761 frt 75 krt tett, addig 1886-ban már 197,740 frt 05 krt. A közmunka-leszolgálás azonban most sem eszközöltetett rendszeresen, a mi a hátralékok évről-évre való szaporodásából látszik; mig pl. 1880-ban az előző évi hátralék csak 11,639 frt volt, addig 1888-ban nem kevesebbre mint 103,605 frt. 57 krra rúgott.
A törvényhatósági úthálózat a 80-as években a helyi érdekű vasutak kiépítése által majdnem évente változott. Az 1880-ik évben a következő utak voltak a hálózatban felvéve: 1. bihar–szalárd–margittai, 2. püspöki–bihar–székelyhídi, 3. szent-andrás–okányi, 4. okány–sarkadi, 5. b.-szt.-márton–furta-zsákai, 6. inánd–cséffa–geszti, 7. n.-kereki–bojt–m.-keresztesi, 8. bihar–kismarja–pocsaji, 9. margitta–székelyhíd–n.-léta–sárándi, 10. mihályfalva–margitta–széplaki, 11. sáp–torda–n.-rábéi, 12. n.-szalonta–geszti, 13. püspöki–n.-kereki–henczidai, 14. pocsaj–henczida–b.-ujfalvi, 15. less–tenke–bél–tőzi, 16. 287nagyvárad–belényes–vaskoh–kristyori, 17. hollód–tenke–n.-szalontai, 18. n.-szalonta–árpád–feketebátori és végül 19. b.-szt.-márton–n.-rábé–n.-bajomi. Ez utak összes hossza 636.09 km. volt, de már 1886-ban az úthálózat hossza 824.1 km-re emelkedett, melyből 75.0 km. kőalappal volt ellátva és rendesen kavicsolva, 509.4 km. kőalap nélküli, szórványosan kavicsolt volt, 218.2 km. kezdetleges földút és 215 km.-nyi szakasz kőalappal volt ellátva, de 12 év óta nem volt rendsezresen fentartva.
A 80-as években épültek a bihari és a belényesi helyi érdekű vasútak, melyeknek segélyezése ismét a közúti alapot terhelte; 1888-ban a közúti alapot terhelő 1.120,000 frtos kölcsönhöz, melynek évi tőketörlesztés és kamatrészlete 65,165 frtot tett, a vármegye ujabb 200,000 frtos kölcsönt vett fel.
E vasútak kiépítése szükségessé tette a törvényhatósági úthálózat megváltoztatását, azon elvi határozat szem előtt tartásával, hogy a vasútakkal párhuzamosan haladó útak felhagyandók s a vasútak kedvezményeiben nem részesült vidékek úgy a főbb forgalmi helyekkel, mint a vasúti állomásokkal összekötendők. A 299/88. számu bizottsági határozattal a következő úthálózat állapíttatott meg:
1, püspöki–bihari út, 2, székelyhíd–ottományi, 3, székelyhídi állomáshoz vezető út, 4, bihar–szalárd–terebesi, 5, margitta–széplaki, 6, piskolt–érmihályfalva–debreczeni, 7, diószeg–n.-léta–hosszúpályi–sárándi, 8, Mezőtelegd vasúti állomástól a nagyvárad–kolozsvári államútig és P.-Ujlaktól, B.-Szóvárhegy, Kistótfalu, Sástelken át F.-Dernára vezető út, 9, Élesd vasúti állomástól a nagyvárad-kolozsvári államútig és innen Fekete-Erdőig vezető út, 10. pocsaj–henczida–b.-ujfalvi, 11, püspöki–n.-kereki–henczidai, 12, b.-ujfalu–bakonyszegi, 13, sáp–torda–n.-bajom–szerepi, 14, b.-szt.-márton–furta–zsákai, 15, ugra–szakáli út a vasúti állomásig, 16, okány–sarkadi, 17, geszt–n.-szalontai, 18, inánd–cséffa–geszti, 19, Komáditól a komádi vasútig vezető út, 20, Zsadánytól a komádi állomásig vezető út, 21, Csökmő–Czirkópuszta–Kót állomási, 22, pata-puszta–árpád–fekete-bátori, 23, nagyvárad–m.-cséke–belényes–lunka–rézbányai és lunka–vaskoh–kristyóri útvonal 24, hollód–tenke–n.-szalontai út a vasúti állomásig, 25, less–tenke–bél–tőzi út Arad-megye határáig, 26, nagyvárad–hegyközpályi–csatár–tóttelek–siteri, végül 27, homorog–szakáli, a szakáli állomásig vezető út.
E törvényhatósági úthálózat összes hossza 698.6 km. Ugyanezen határozattal megállapíttatott először a községcsoportosítással fentartandó útak hálózata 314.2 km.-el, mely hálózatba felvétettek mindazok az útak, a melyek az előbbi törvényhatósági úthálózatból kihagyattak, és melyek az eddig reájuk fordított költségek hasznosítása mellett, az egyes községek közötti forgalom előmozdítására szükségeseknek találtattak. E fenti határozattal végre megállapíttatott a viczinális utak czímmel a vasúti hozzájáró útak hálózata, összesen 12.0 km. hoszszal.
