Sz. Ferencz-rendi társház és templom.
Sz. Ferencz-rendi társház és templom.
A főgimnáziummal szemben, homlokzatával a Bottyán-utczára néz a Sz. Ferencz-rendi társház. – Két emeletes, dísztelen, komor épülettömb, mely a mellette levő templommal egybeépülve, az utczának fél oldalát foglalja el.
A Sz. Ferencz-rend Esztergomba IV. Béla idejében jött, illetőleg az telepítette ide őket. – A rendet akkor a Fratres Minoresnek, a mostani szerzet ősei alkották. A kolostort és a templomot – Bél Mátyás szerint – IV. Béla építtette a Segítő Boldogasszony tiszteletére. – IV. Béla úgy intézkedett, hogy családja és ő a templom sírboltjában találjanak holtuk után nyugodalmat. Nejét, Máriát, a ki Elek görög császár leánya volt, továbbá fiát, Béla herczeget el is temettette oda és őt is ott helyezték nyugalomra, – ámde nem sokáig pihenhetett, mert Fülöp prímás – jóllehet a barátok ellenezték, – a várbeli templom sírboltjába vitette át. A szerzet, mely minden jogát-javát IV. Bélának köszönhette, nem tűrte a prímás önkényét és egészen a pápáig vitte panaszát. – A pápa helyet is adott a szerzet panaszának és megparancsolta a prímásnak, hogy a királyi hamvakat a szerzetnek adja vissza. Ez meg is történt s a hálás szerzet átszállította IV. Béla tetemeit eredeti helyükre. A kolostor és templom a török hódoltság kezdetén elpusztult. Anyagából a győztes ellenség, a várfalakat erősítette meg.
A kolostor és a templom – mai helyén, mely valószínűleg a réginek helye, – a város hatóságának köszönheti létét. A város ugyanis 1697-ben a tanács útján meghívta a Mária tartománybeli Sz. Ferenczrendieket s részükre 36 öl széles és 57 öl hosszú telket adományozott.*. – Számos forrásból gyűjtött pénzen épült azután fel a kolostor és a templom s fenntartásukra Széchenyi György érsek 20.000 rajnai forintból álló alapítványnyal gondoskodott. – Érdekes, hogy a városi hatóságot az ösztönözte a szerzet meghívására, hogy 1697-ben a város területén csak egyetlen plébánia volt s ez is a Vízivároson feküdt, a Víziváros pedig éjjelente rendes kapukkal lévén elzárva, a plébános a betegekhez alig jöhetett ki és az őt hívó küldöttek nem mehettek hozzá.
I. Lipót 1700-ben az adományozást királyi oklevéllel erősitette meg.
A mostani Sz. Ferenczrendi templom alapkövét 1700-ban tették le, de az építést a kurucz-labancz idők mozgalmai megakadályozták s csak 1717-ben fejezték be. A kolostor építése még nehezebben ment, annyira, hogy csak 1755-ben jutott teljes befejezéséhez. – A kolostor, mely eredetileg egy emeletre épült, az 1870-es évek elején egy emelettel bővült. A második emeletet a vallás- és közoktatásügyi kormány Trefort Ágoston minisztersége idejében építtette oly czéllal, hogy abban a boszniai származású növendék-szerzetesek képeztessenek. – Bosnyák fráterekkel be is népesült az új emelet, azonban 1878-ban – Bosznia-Herczegovina okkupácziójának elhatározása idejében, – egy éjjel teljesen kiürült. A hazájuk veszedelmét megsejtő növendékpapok ugyanis mind elillantak, s hazájuk szabadságáért hegyeik között ellenségeink sorába állottak.
53E helyütt még meg kell említenünk, hogy IV. Béla sírjának hollétét ez idő szerint homály fedi ugyan, de az Esztergomvidéki Történelmi és Régészeti társaság már olyan adatok birtokában van, a melyek segélyével és megfelelő kormányi támogatással a második honalapítónak méltán nevezhető nagy király tetemeit meg lehet találni.
