Városháza.
Városháza.
A Széchenyi-téren legelőször ötlik szemünkbe a városháza. Remek barokk-stylben emelt egyemeletes épület, mansard tetőszerkezettel. Az épület nyolczvan méter hosszú homlokzata izmos oszlopsorokon nyugszik. – A városházát az 1600-as évek végén, közvetetlen a törökök kiűzetése után, Bottyán János a saját használatára kastélyul építtette. – Ide vonult vissza a karlóczai békekötés (1699) után, hogy öreg korára pihenést találjon. A történelemben részletesen tárgyaljuk későbbi viharos sorsát. Kukländer várparancsnok hűtlenséggel vádolja, elfogják, javaiból kifosztják, közben szerencsésen megmenekül, felajánlja kipróbált hadvezéri képességeit II. Rákóczi Ferencznek, végig harczolja a kurucz szabadságharczot, de nem a csatamezőn vész el, hanem 1709. évi szept. 25-én, hetven éves korában a hatvani táborban hal meg, betegen. – Gyöngyösön, a Sz. Ferenczrendiek templomának sírboltjában helyezték örök nyugalomra a „nép atyját” „Bottyán apót”, mint a hogy jóságáért nevezték. Érdekes tudni, hogy habár az esztergomiak Bottyánt „ügön kedvelték” és „kiváltkép örvendettek építkezésin”, mégis megharagudtak reá akkor, mikor kastélyát Lipót király 1698-ban nemesi kúriává avatta. – Az akkori városi hatóság azért gerjedt fel ez ellen, mert a királyi decretum szerint, ettől fogva a kastély és annak tartozékai nem tartoztak a város joghatósága alá és utánuk polgári terhek nem voltak kivethetők.* E miatt a város nemcsak tiltakozott, hanem erőszakhoz is nyúlt. A városi főbíró fegyveresekkel támadta meg a kastélyt, bedöntötte a kaput s elfogván Bottyánt, a saját házához hurczoltatta. – A nyitrai káptalan – mert az esztergomi még nem tért vissza, – törvényesen beiktatta Bottyánt, az eljárásnak azonban Csejthey János városi ügyész, az 1655. évi 75. t.-cz s egyéb uzusra hivatkozva ellentmondott. – 1704-ben Kukländer vette birtokba a Bottyán-kúriát és nejének ajándékozta azt. Több mint 21 évig hiába tiltakozott a város a ház nemesi kiváltságai ellen, hiába próbált egyezséget is, semmi sem sikerült. 1726-ban Kukländer özvegye elhalálozván, végre a kir. kamara két év multával 4000 rajnai német forintért* engedte azt át a városnak. – A ház ekkor nem úgy állott, mint most. Egyszerű, empíre-fedélzetű, földszintes kúria volt s 1729-ben építtetett reá a város emeletet. A ház déli oldalán sem állott még a mai tornyos épület, a melyet Mária Terézia 6000 frtos adományának felhasználásával, az 1770-es évek közepe táján, 8041 frtnyi költséggel építtetett a város a gimnázium részére. A tanintézet 1779-ben nyilt meg s száz évnél tovább szolgált e czélra, jelenleg pedig egy részében elemi leányiskola, más részében városi hivatalok vannak. A torony homlokzata alatt a királynő bőkezűségét márványtáblán e sorok hirdetik:
A királyi oklevél eredetije a város titkos levéltárában van.
A város titkos levéltára a 21. és 22. sz. Archivum Rákócziánum IX. köt. 40–49 és 785-ik lapján.
HaeC PaLestra AVgVstae TheresIae RegIs ApostoLICI
MVnIfICA LIberaLItate In CVrIa RegIae hVIVS
CIVItatIs StrIgonIensis eXsVrreXIt.
MVnIfICA LIberaLItate In CVrIa RegIae hVIVS
CIVItatIs StrIgonIensis eXsVrreXIt.
52A városháznak a Duna felől elő oldalán levő másik szárnyépülete már újabb keletű s benne 1908-ig az ötven év óta fennálló reál-, továbbá földszintjén a belvárosi fiúiskola volt, most az emeletet városi hivatalos helyiségek czéljára rendezték be.
A Széchenyi-téren találjuk a kir. járásbíróság modern, egyemeletes épületét, nemkülönben a m. kir. postahivatalnak szintén emeletes házát.
A városház déli szárnya mellett vezet el a Bottyán János-utcza, a melyet a város közönsége a hős kurucz vezér emlékezetének megörökítése végett nevezett el így. Ebben az utczában van a vármegyeháza. Egyemeletes épület, tetőzete empire-stilusú, díszes erkélye terméskőből készült.
