Kruplanicz Kálmán.
Kruplanicz Kálmán.
Eddig is 1867-től kezdve, előbb Vargha Benedek alispánsága alatt mint főjegyző, 1871-től mint alispán, ő volt a mindent intéző a vármegyében. Egy nagyon szorgalmas, jóakaratú, derék vármegyei hivatalnok jutott a kinevezéssel olyan tisztességhez, a melyre teljesen rászolgált. Kruplanicz Kálmán nagy időt, harminczhárom évet töltött a vármegye élén 1867-től, 1900-ig. Megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk személyével.
Született 1830 szeptember 13-án, nemes szülőktől Esztergomban. Atyja a prímási uradalmak igazgatója volt. 18 éves korában lépett be mint esküdt a megyei szolgálatba, 1848-ban, s csakhamar aljegyzővé lett. A szabadságharczban katona volt s mint főhadnagy szolgált. Báthori Schulcz Bódognak lett hadsegéde mint főhadnagy; majd, hogy el ne fogják, önként belépett az osztrák hadseregbe s ott szolgált tíz évig, 1859-ig. Ekkor mint főhadnagy kilépett és a vármegyénél lett első aljegyző. 1861-ben főjegyző, 1866–68-ban törvényszéki helyettes elnök, 1868-ban megyei főjegyző, 1871-ben alispán. Azok közül a ritka vármegyei tisztviselők közül való volt, a kik igazán rászülettek a hivatalra. Őt a legkisebb ügyek is foglalkoztatták s a legtúlbuzgóbb lelkiismeretességgel s pedáns igyekezettel végezte az egész ügyvitelt. Azonkívül fölfelé és lefelé egyformán népszerű ember volt, a kiben a kormány épen úgy megbízhatott, mint a vármegye közönsége.
Örömmel vette hírűl mindenki a kineveztetését s valóban a „hasznos munkásság polgári erényét” látták megjutalmazva benne, mint Komlóssy kanonok mondta üdvözlő szónoklatában.
A vármegye sorsában tehát nem történt semmi sorsfordulat, sőt semmi változás. Haladt a vármegye szekere előre a régi úton, régi módon, régi buzgósággal. Alispánná Andrássy János volt főjegyzőt választották meg. A főjegyzőségre két pályázó volt, Bartha Ármin első aljegyző és B. Szabó Mihály, a párkányi járás közkedvelt és népszerű főszolgabírája. A közgyűlés Szabó Mihályt választotta meg. Viszont az ő helyére Perényi Kálmán drt választották főszolgabíróvá.
