Vaszary Kolos.
Vaszary Kolos.
Október 31-én jött meg Esztergomba az a hír, hogy herczegprímássá Vaszary Kolost, a pannonhalmi főapátot nevezte ki október 27-én a király. Az új prímás a polgármester üdvözlő táviratára ezt válaszolta: „úgy érzem, hogy hosszú távollét után Esztergomba haza érkezem.” A vármegye üdvözlő táviratára pedig így felelt: „A történelem határozta meg a viszonyt Magyarország herczegprímása és Esztergom vármegye között s kijelölte az irányt, melyben haladnom kell, ennek szem előtt tartása mellett legjobb akaratú hazafias és főpásztori törekvésem a haza s szentegyházam javára, Apostoli királyunk dicsőségére és Esztergom vármegye jogosúlt érdekeinek előmozdítására fog irányúlni.” Az üdvözlő küldöttség november 17-én tisztelgett az új prímásnál Budán. A főkáptalan vezetője Sujánszky Antal prelátus kanonok volt, a vármegyéé gróf Majláth György főispán, a városé Helcz Antal dr. polgármester. A prímás kedves, egyszerű hangú válaszaiban megkapóak a következő részletek: „Midőn Esztergomból, mint egyszerű szerzetes távoztam, nem is álmodhattam, hogy így lássam viszont tanárkodásom legkedvesebb városát… Esztergom felvirágzásán kell mindnyájunknak munkálkodni… Emelni akarom a várost, nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is, mert azt akarom, hogy Esztergom mint egykor a kereszténységnek, úgy most a magyarságnak végvára legyen…” A város iránti szeretetének már most látható jelét adja, nem akar üres kézzel székvárosába menni. A Párkány-Esztergom közötti állandó vashíd és a Buda-Esztergom közötti vasút összeköttetés tárgyában már beszélt is Baross miniszterrel, egykori kedves esztergomi tanítványával, s rövid időn tápintézetet fog alapítani Esztergomban, a felsőmagyarországi tanítók gyermekei számára.
Ilyen gondolatokkal és érzelmekkel volt tele az új herczegprímás a vármegyével és a várossal szemben, mikor ide vezérelte őt a gondviselés.
